Oroszország kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak majd be azután, hogy az Egyesült Államok felmondja ennek a fegyverkategóriának a megsemmisítéséről megkötött, úgynevezett INF-egyezményt.
Erre Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztetett szerda este az olasz vendégével, Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös moszkvai sajtóértekezletén. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország szimmetrikusan fog válaszolni azokra a lépésekre, amelyeket az Egyesült Államok fog megtenni a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött (INF) szerződés felmondása után
„Ha az Egyesült Államok kivonul az INF-megállapodásból, a legfőbb kérdés az lesz, hogy mit tesz majd az újonnan hozzáférhető rakétákkal. Ha Európába szállítják őket, akkor a válaszunknak természetesen tükröznie kell mahjd ezt” – mondta az orosz vezető.
„És azoknak az európai országoknak, amelyek ebbe beleegyeznek (az amerikai rakéták területükre telepítésével), meg kell érteniük, hogy saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik” – tette hozzá,
Mint mondta, Oroszország képes lesz gyorsan reagálni, Kifejezte reményét, hogy november 11-én módja lesz majd a témát megvitatni Donald Trump amerikai elnökkel. Megismételte, hogy az Egyesült Államok semmivel sem bizonyította, hogy Moszkva megsértette volna az INF-egyezményt, azt állította ugyanakkor, hogy Washington megtette ezt.
Kijelentette, hogy Moszkva számára nem volt meglepetés a szerződés felmondásának bejelentése, mert az amerikai kongresszus által elfogadott költségvetés finanszírozza a közepes és rövid hatótávolságú rakéták fejlesztését.
Elmondta azt is, hogy Moszkva és Róma tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy miként lehetne Olaszországot csatlakoztatni a Török Áramlat földgázvezetékhez, valamint hogy az orosz gázt Európába déli útvonalon elvezető csővezetékeket építsenek ki.
Kérdésre válaszolva Putyin kijelentette: nincs érvényben politikai jellegű korlátozás azzal kapcsolatban, hogy az orosz Nemzeti Jóléti Alap olasz állampapírokat vásároljon. Hozzátette ugyanakkor, hogy ilyen befektetésről nem esett szó a Contéval folytatott tárgyalásain.
Az orosz miniszterelnök megerősítette, hogy nem kért Putyintól ilyen eszközvásárlást, hozzátéve, hogy egy központ bank szuverén alapja akkor hoz ilyen döntést, ha abban jó üzletet lát.
Conte kijelentette, hogy mielőbb véget kellene vetni az Oroszország ellen a Krími újraegyesülés és az Ukrajnában való „beavatkozása” miatt bevezetett uniós gazdasági szankcióknak. Kitért ugyanakkor annak a kérdésnek megválaszolása elől, hogy kormánya kész lenne-e megvétózni a büntetőintézkedések hatályának meghosszabbítását. Annyit mondott ezzel kapcsolatban, hogy Róma szeretné meggyőzni a többi európai kormányt arról, hogy előrelépés csakis a párbeszéden keresztül lehetséges.
