Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatot tett hétfőn arra a NATO-nak, hogy mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről, valamint hogy kölcsönösen ellenőrizhessék a másik fél azon objektumait, amelyek gyanújuk szerint ebbe a kategóriába sorolhatók.
Putyin a Kreml honlapján megjelent közlemény szerint kölcsönösségi alapon, a jószándék jeleként felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít az Iszkander rendszer részét képező 9M729 (a NATO-kód szerint SSC-8) típusú manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Ez a megállapodás rendelkezik arról, hogy fel kell számolni az „öreg kontinensen” a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat.
Az orosz elnök megerősítette az ismert orosz álláspontot, miszerint a 9M729 megfelel az INF-szerződés követelményeinek. Putyin kezdeményezte az amerikai és NATO-bázisokra telepített, Mk 41-es indítóállásokkal ellátott Aegis Ashore rendszerek és a Kalinyingrád megyébe telepített 9M729-esek kölcsönös ellenőrzését.
Az orosz vezető rámutatott, hogy Moszkva mindaddig elkötelezett a szárazföldi közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítése ügyében meghirdetett moratóriumához, ameddig „amerikai gyártmányú” eszközök valamelyik régióban meg nem jelennek. Putyin hasonló fogadalomra szólította fel a NATO-t.
Egyúttal sürgette, hogy a világ országai találjanak megoldást arra, hogyan teremtsenek stabilitást az ázsiai és csendes-óceáni térségben az INF-szerződés hiányában.
Az Egyesült Államok tavaly augusztusban jelentette be, hogy kilép az INF-szerződésből. A Kreml mostani javaslatait azzal indokolta, hogy a feszültség csökkentését és a bizalom erősítését kívánja eléri Európában az amerikai lépés nyomán, amelyet a fegyverkezési versenyt és a konfrontációt erősítő „súlyos hibának” minősített.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2014 óta állította, hogy Oroszország megsértette az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével szegték meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
Trump 2018 augusztusában jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, ugyanannak az évnek a decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.
Washington 2019. február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin egy nappal később bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.
Tavaly augusztus 2-án az Egyesült Államok bejelentette a szerződésből való kilépését.
