Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt javasolta, hogy hosszabbítsák meg legalább egy évvel a hadászati támadó fegyverek számának csökkentéséről megkötött orosz-amerikai START-3 (Új START) szerződést.
Putyin ezt az orosz biztonsági tanács ülésén jelentette be, és megbízta Szergej Lavrov külügyminisztert, hogy egyeztessen erről Washingtonnal. A szerződés hatálya február 5-én jár le.
„Hosszabbítsuk meg legalább egy évvel a szerződést, hogy lehetőségünk legyen tartalmas párbeszédet folytatni azoknak a problémáknak a paramétereiről, amelyeket az ilyen szerződések szabályoznak, azért, hogy országaink és a világ összes olyan állama, amely érdekelt a hadászati stabilitás fenntartásában, ne maradjanak ilyen alapvető dokumentum nélkül” – mondta az orosz elnök.
A 2010-ben Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök által Prágában aláírt és 2011. február 5-én hatályba lépett START-3 (Új START) megállapodás a rendszeresített robbanófejek számát 1550-ben, a hordozóeszközökét pedig – beleértve a rendszerbe nem állított eszközöket is – 800-ban maximalizálta. Ezek közül mindkét fél 700-at állíthat rendszerbe
Moszkva a meghosszabbításra többször is javaslatot tett, amire Washington nyilvánosan sokáig nem reagált, mígnem Marshall Billingslea amerikai elnöki leszerelési különmegbízott kedden Washingtonban kijelentette: elvi megállapodás született az Egyesült Államok és Oroszország között a START-3 hatályának meghosszabbításáról.
„Szeretnénk meghosszabbítani az Új START egyezmény érvényességét egy bizonyos időre, feltéve, ha cserében ők (az oroszok) elfogadják nukleáris fegyverarzenáljuk korlátozását, azaz befagyasztását” – mondta.
Lavrov ezt szerdán tagadta, és azt mondta, „nem tisztességes” Billingsleanek az az állítása, miszerint Oroszország kész lenne a robbanótöltetek számának befagyasztására, és Moszkva azt akarja, hogy ehhez az intézkedéshez Peking is csatlakozzon. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok kizárólag a robbanófejek számát korlátozná, köztük a harcászati eszközökét is, a saját újonnan megjelent hordozóeszközeit azonban nem. Megismételte az orosz álláspontot, amely szerint az amerikai taktikai atomfegyvereket a számba vételük és tárgyalásokba történő bevonásuk előtt az európai NATO-tagállamok területéről vissza kellene szállítani a tengerentúlra.
Az orosz diplomácia vezetője kifejezte Moszkva készségét arra, hogy a hatályos szerződés érvényét kiterjessze két kifejlesztett és öt fejlesztés alatt álló orosz fegyverzettípusra. Kifogásolta, hogy az Egyesült Államok ki akarja hagyni a hadászati biztonságról folytatott tárgyalások témái közül a világűr militarizálását, holott hadszíntérként már mind a kozmosz, mind pedig a kibertér megjelent a doktrínáiban.
Hozzátette: Moszkva nem tudja nem figyelembe venni, hogy Washington nem kíván csatlakozni az általános atomcsendegyezményhez, valamint azt, hogy az atomstopegyezmény megsértésével olyan hadgyakorlatokba vonja be a többi NATO-tagországot, amelyen a harcászati nukleáris fegyverek bevetését gyakorolják.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter, a hadászati fegyverzetcsökkentési tárgyalások moszkvai felelőse azt mondta, hogy Moszkva és Washington egyelőre nem áll a megállapodás küszöbén, ezért nem látja okát annak, hogy az elmúlt napokban az amerikai fél miért küldött ezzel ellentétes jelzéseket a nyilvánosság felé. Közölte, hogy a Billingsleavel október 5-én Helsinkiben megtartott kétoldalú tárgyalási fordulót követően a START-3 ügyében a november 3-án esedékes amerikai elnökválasztásig semmilyen megállapodás és személyes találkozó nem várható.
