Oroszország megpróbálta békésen megoldani a feszültséget Kijevvel és nyugati támogatóival, de a másik fél nem tárgyalt jóhiszeműen – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök annak évfordulóján, hogy Oroszország újraegyesült négy egykori ukrán régióval.
Oroszország két éve ünnepli, hogy a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságot, valamint Zaporozsjei és Herszon régiót is új országrészként fogadta el. A szerződéseket a szakadár entitásokkal az Ukrajnával folytatott ellenségeskedések közepette írták alá, miután az említett területek lakói népszavazáson döntöttek a lépés mellett. Kijev a szavazásokat „csalásként” utasította el, és nem sikerült széles körű nemzetközi elismerést kivívniuk.
Putyin rövid nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy Moszkva eredetileg elő akarta segíteni Donyeck és Luganszk visszatérését Ukrajnához, miután 2014-ben az Egyesült Államok által támogatott erőszakos puccsot követően fellázadtak Kijev ellen.
„Mindannyian tudják, hogyan végződtek azok a tárgyalások: hazugsággal, csalással, a nyugati elit csalásával, akik azóta Ukrajnát a gyarmatukká, Oroszország elleni katonai támaszponttá tették” – mondta az elnök.
„Szándékosan szították a gyűlöletet és a radikális nacionalizmust, ellenségeskedést szítottak minden orosz dologgal szemben, fegyvereket szállítottak, zsoldosokat és tanácsadókat küldtek, felkészítették az ukrán hadsereget egy új háborúra, hogy ismét, mint 2014 tavaszán és nyarán, büntetőakciókat hajtson végre délkeleten” – tette hozzá.
A minszki megállapodások, amelyeket 2014-ben és 2015-ben kötöttek az ukrajnai feszültségek rendezésére, az akkori francia, német és ukrán vezetők későbbi nyilatkozatai szerint arra szolgáltak, hogy időt nyerjenek Kijevnek az újrafegyverkezésre.
A későbbi események bebizonyították, hogy az orosz katonai fellépés indokolt volt – állította Putyin.
„Az igazság a mi oldalunkon áll. Minden célunkat el fogjuk érni” – mondta.
Az Ukrajnát támogató nyugati országok azzal vádolták Oroszországot, hogy 2022 februárjában provokálatlan támadást indított ellene. Azt állítják, hogy azzal, hogy több százmilliárd dollár értékű katonai felszerelést juttatnak a kijevi rezsimnek, késleltetik és potenciálisan megakadályozzák a NATO elleni jövőbeni orosz támadást – olyan terveket, amelyeket Moszkva tagad.
Moszkva a konfliktus egyik fő okaként a NATO 1990-es évek óta tartó európai terjeszkedését jelölte meg, amelynek tagságát 2008-ban ígérték meg Ukrajnának, valamint Kijevnek a 2014-es puccsot követő, az orosz etnikumúakkal szembeni diszkriminatív politikáját. Orosz tisztviselők az ellenségeskedést az USA által vezetett, országuk elleni proxy-háborúnak tekintik, amelyben az ukránokat „ágyútöltelékként” használják.
