A labdarúgó-világbajnokság idején végrehajtandó ukrán katonai „provokációknak” súlyos következményük lehet Ukrajna államiságára – figyelmeztette Kijevet Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki interaktív televíziós fórumán.

„Remélem, hogy ilyen provokációkig nem fajul el a dolog, de ha ez megtörténik, úgy gondolom, hogy annak nagyon komoly következménye lesz egészében véve az ukrán államiságra nézve” – jelentette ki Putyin, Zahar Prilepin orosz író kérdésére válaszolva. Prilepin, aki fegyverrel harcolt a délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságok oldalán, az élő kapcsolásban kijelentette: Donyeckben úgy értesültek, hogy az ukrán fegyveres erők támadásra készülnek a világbajnokság idején.

Putyin bírálta Kijevet, amiért, mint mondta, blokád alá vonta saját területét és löveti a békés lakosságot. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi ukrán vezetés képtelen a Donyec-medence problémájának rendezésére, és hangsúlyozta, hogy Ukrajnának végre kellene hajtania a megoldást célzó minszki megállapodásokat.

Közölte, hogy Moszkvában még nem gondoltak az oroszországi börtönében éhségsztrájkoló, terrorcselekmény előkészítése címén elítélt Oleh Szencov ukrán rendező és az Ukrajnában hazaárulással megvádolt Kirill Visinszkij kicserélésére. Az orosz nyelvű oktatás visszaszorítását célzó lett törvényre reagálva Putyin elvetette annak lehetőségét, hogy Moszkva szankciókat vezessen be Rigával szemben. Mint mondta, Oroszország olyan eszközökkel kíván élni, amelyek nem súlyosbítják a Lettországban élő oroszok helyzetét, ezért inkább tárgyalásokat folytat az emberi jogok ottani megsértéséről partnereivel az Európai Unióban.

A Nyugat vetélytársnak tekinti Moszkvát

Az elnök az Oroszországgal szembeni szankciókat és „vádaskodásokat” a feltartóztatás eszközeinek nevezte a Nyugat részéről, amely szerinte vetélytársnak tekinti Moszkvát. Megítélése szerint ezeknek akkor lesz végük, ha nyilvánvalóvá válik, hogy kontraproduktívak.

Putyin szerint az amerikai importvámok valójában szankciók, amelyekre az európai országok nem számítottak. Emlékeztetett rá, hogy már évekkel ezelőtt figyelmeztette az európai országokat: az Egyesült Államok saját szabályait akarja másokra rákényszeríteni, ám akkor senki sem hallgatott rá.

A harmadik világháború a civilizáció végét jelentené

Hangsúlyozta, hogy a harmadik világháború a civilizáció végét jelentené. Mint mondta, a regionális háborúk az egymás kölcsönös megsemmisítésétől való félelemnek, hadászati paritásnak köszönhetően nem váltak globális konfliktussá.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak a fegyverzetkorlátozási egyezményekből történő kilépése veszélyezteti ezt az egyensúlyt. Az orosz vezető sürgette, hogy kezdődjenek tárgyalások a mai követelményeknek megfelelő európai biztonsági rendszer kialakításáról.

Elmondta egyebek között azt is, hogy a tervezett ütemben zajlik a márciusban bejelentett új orosz fegyverrendszerek hadrendbe állítása. Szavai szerint a nukleáris hajtóművel rendelkező, hiperszonikus Avangard hadászati csapásmérő rendszer sorozatgyártása megkezdődött, azt 2019-ben, míg a Szarmat típusú, több robbanótöltet szállítására alkalmas interkontinentális ballisztikus nehézrakétákat 2020-ban állítják majd hadrendbe. A Kinzsal hiperszonikus rakétát és a harci lézerkomlexumot már rendszerbe állították az orosz fegyveres erőknél.

Putyin közölte, hogy Moszkva egyelőre nem tervezi fegyveres erőinek teljes kivonását Szíriából.

Az internet-hozzáférés esetleges oroszországi korlátozására vonatkozó híresztelésekről szólva igyekezett megnyugtatni közönségét, hogy „semmit sem fogunk bezárni”. A hatóságok által – eredménytelenül – blokkolni próbált Telegram üzenetközvetítő szolgáltató ügyével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy abban a biztonsági kérdések az elsődlegesek. Mint mondta, arra fogja ösztönözni a szakszolgálatokat, hogy a korszerű technológiákat a felhasználók szabadságának korlátozása nélkül alkalmazzák, és próbáljanak meg „civilizált megoldási módszereket” alkalmazni.

Az elnök ugyanakkor úgy vélekedett, hogy „figyelmesen meg kell szűrni” a Gazprom-Media holding által finanszírozott, de független hangnemben sugárzó Eho Moszkvi rádióadó által „propagált” dolgokat.

Az orosz gazdaság tartós növekedési pályára állt

Putyin biztosra vette Oroszország hosszú távú fejlődését, rámutatva, hogy a gazdaság tartós növekedési pályára állt, a bruttó hazai össztermék (GDP) tavaly 1,5 százalékkal nőtt, az infláció történelmi mélypontra esett vissza, és növekszik a reáljövedelem is. Mint mondta, a gépek, berendezések és az agrártermékek exportjának növekedése a strukturális változások jele.

Úgy vélekedett, hogy Oroszország számára a feladat most nem a túlélés, mint a 30-as és 50-es években volt, hanem az, hogy elkerülje a visszafordíthatatlan lemaradást, amely megkérdőjelezi a szuverenitást, mi több, hogy a fejlődés élmezőnyében haladjon. Putyin megismételte, hogy az eredményességhez összefogásra, nagyobb szabadságra és a politikai rendszer reformjára van szükség.

Személyes kérdésekre válaszolva egyebek között kifejtette, hogy az unokáinak adandó legfontosabb tanácsa az lesz: ne hazudjanak, valamint, hogy nem ő, hanem az orosz emberek fogják majd eldönteni, ki legyen a hivatali utódja.

Vlagyimir Putyin 2001 óta – két alkalom kihagyásával – immár 16. alkalommal tartott ilyen éves fórumot. A mostani adás újdonsága az volt, hogy ezúttal a stúdióban nem volt kérdező közönség, a problémákat a moderátorok és helyszíni kapcsolásban bejelentkező részvevők tették fel. A válaszadásba ezúttal bekapcsolódtak miniszterek és kormányzók is.

A csütörtöki, csaknem 4 és fél órás adásra a lakosságtól beérkezett több mint kétmillió kérdés és ügyes-bajos ügy túlnyomó többségét ígéretek szerint az év hátralevő részében feldolgozzák. MTI