Tavaly 181 külföldi kémet lepleztek le Oroszországban – jelentette be Vlagyimir Putyin a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetői állománygyűlésén. Az orosz államfő – aki az FSZB elődszervezete, a szovjet állambiztonsági szolgálat (KGB) tartalékos állományú alezredese – dicsérte a biztonsági szolgálat munkatársainak felkészültségét és bátorságát a belső és külső veszélyek semlegesítésében. Vlagyimir Putyin kifejtette: az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat egyik legfontosabb feladata a terrorizmus megelőzése, egyebek közt annak megakadályozása, hogy fiatalokat bevonjanak terrorcsoportokba és bűnözői szervezetekbe. Az elnök megengedhetetlennek nevezte az üzleti élet szereplőire való nyomásgyakorlást, a befektetések akadályozását, és felszólította a szervezet munkatársait, hogy ne avatkozzanak bele üzleti vitákba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a külpiacokon a „becstelen versenytársaktól, a közvetlen hátrányos megkülönböztetésről, a korrupciótól és a szervezett bűnözéstől kell megóvni az orosz cégeket”.
Putyin kiemelte a szólásszabadsághoz való alkotmányos jog sérthetetlenségét, de hozzátette hogy Oroszországban „senkinek sincs joga a gyűlöletkeltésre, a társadalom és az ország szétszakítására és így veszélyeztetni milliók életét, boldogulását és nyugalmát”.
Putyin arról is beszélt, hogy Oroszországban erős, önálló cselekvésre képes, érett polgári társadalom van kialakulóban és mind több politikai párt jön létre, de megismételte gyakran hangoztatott álláspontját, miszerint senkinek nincs egyedüli joga arra, hogy az egész orosz társadalom nevében beszéljen. „Különösen az olyan szervezeteknek, akiket külföldről irányítanak és finanszíroznak” – mondta.
Oroszországban tavaly év végén több, különösen a parlamenten kívüli ellenzék mozgásterét szűkítő szabály lépett életbe. Jelentősen szigorították a gyülekezési törvényt, ezen kívül kötelezték a külföldi támogatású, politikai tevékenységet folytató szervezeteket, hogy külföldi ügynökként vetessék magukat nyilvántartásba, és a parlament kiterjesztette a hazaárulás büntethetőségét a nemzetközi szervezetek munkatársaira is.
Tavaly 181 külföldi kémet lepleztek le Oroszországban – jelentette be Vlagyimir Putyin a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetői állománygyűlésén.
Az orosz államfő – aki az FSZB elődszervezete, a szovjet állambiztonsági szolgálat (KGB) tartalékos állományú alezredese – dicsérte a biztonsági szolgálat munkatársainak felkészültségét és bátorságát a belső és külső veszélyek semlegesítésében.
Vlagyimir Putyin kifejtette: az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat egyik legfontosabb feladata a terrorizmus megelőzése, egyebek közt annak megakadályozása, hogy fiatalokat bevonjanak terrorcsoportokba és bűnözői szervezetekbe.
Az elnök megengedhetetlennek nevezte az üzleti élet szereplőire való nyomásgyakorlást, a befektetések akadályozását, és felszólította a szervezet munkatársait, hogy ne avatkozzanak bele üzleti vitákba. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a külpiacokon a „becstelen versenytársaktól, a közvetlen hátrányos megkülönböztetésről, a korrupciótól és a szervezett bűnözéstől kell megóvni az orosz cégeket”.
Putyin kiemelte a szólásszabadsághoz való alkotmányos jog sérthetetlenségét, de hozzátette hogy Oroszországban „senkinek sincs joga a gyűlöletkeltésre, a társadalom és az ország szétszakítására és így veszélyeztetni milliók életét, boldogulását és nyugalmát”.
Putyin arról is beszélt, hogy Oroszországban erős, önálló cselekvésre képes, érett polgári társadalom van kialakulóban és mind több politikai párt jön létre, de megismételte gyakran hangoztatott álláspontját, miszerint senkinek nincs egyedüli joga arra, hogy az egész orosz társadalom nevében beszéljen. „Különösen az olyan szervezeteknek, akiket külföldről irányítanak és finanszíroznak” – mondta.
Oroszországban tavaly év végén több, különösen a parlamenten kívüli ellenzék mozgásterét szűkítő szabály lépett életbe. Jelentősen szigorították a gyülekezési törvényt, ezen kívül kötelezték a külföldi támogatású, politikai tevékenységet folytató szervezeteket, hogy külföldi ügynökként vetessék magukat nyilvántartásba, és a parlament kiterjesztette a hazaárulás büntethetőségét a nemzetközi szervezetek munkatársaira is.
