Ukrajna betörése az oroszországi Kurszki területre „végzetes hiba”, amelyet Kijev keservesen meg fog bánni – figyelmeztetett Moszkva első helyettes állandó ENSZ-képviselője, Dmitrij Poljanszkij.
Augusztus 6-án az ukrán erők a konfliktus 2022 februári kirobbanása óta a legnagyobb támadást indították orosz terület ellen. A kijevi csapatok előrenyomulását az orosz erők gyorsan megállították, de továbbra is ellenőrzésük alatt tartanak néhány települést a Kurszki területen. A helyi kormányzó szerint legalább 12 civil meghalt és további 121 megsebesült a betörés következtében, és több mint 120 ezer lakos kényszerült evakuálásra.
A kijevi offenzívát kommentálva az ENSZ New York-i székhelyén kedden tartott megbeszélésen Poljanszkij azt mondta, hogy
„kétségtelenül ez egy olyan lépés, amelyet Ukrajna keservesen meg fog bánni, mivel az utolsó kiképzett katonai tartalékait éppen most, amikor beszélünk, felszámolják ott”.
A megbízott megjegyezte, hogy júniusban Oroszország „nagyon nagylelkű tárgyalási javaslatot tett Ukrajnának, tekintettel a frontvonalon kialakult kétségbeejtő helyzetére”, de a kurszki térségbe való betörés megmutatta, hogy „a Zelenszkij-rezsim az eszkalációt és a háborút választotta” a párbeszéd helyett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök akkor azt mondta, Moszkva kész azonnal béketárgyalásokat kezdeni Kijevvel, ha az kivonja csapatait a Donyecki és Luganszki Népköztársaságból, valamint a 2022 őszén hivatalosan az orosz állam részévé vált Herszon és Zaporozsjei területről.
Putyin szerint Ukrajnának egy esetleges alku részeként vállalnia kellett volna a semleges státusz fenntartását, a „demilitarizációt” és a „denácifikációt” is. Volodimir Zelenszkij azonban azonnal elutasította az ajánlatot, elfogadhatatlan „ultimátumnak” nevezve azt.
Poljanszkij bírálta az Egyesült Államokat és szövetségeseit, amiért megpróbálják igazolni Kijev Kurszki területre való behatolását, és magyarázatot kért a Nyugattól arra, hogy „hogyan szolgálja a civilek szándékos célba vétele az ukrán terület elleni [orosz] támadások megzavarásának célját, tekintettel arra, hogy a területen nem voltak katonai objektumok vagy infrastruktúra”.
Azok, akik azt gondolták, hogy „ez a barbár támadás viszályt szít az oroszok között és megijeszti őket”, teljesen tévedtek – mondta. „Ez a bűncselekmény csak megerősítette társadalmunkat, és megmutatta ellenségünk igazi arcát, aki nem érdemel mást, mint teljes vereséget és feltétel nélküli kapitulációt” – hangsúlyozta a követ.
Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy a betörés kezdete óta az ukrán erők akár 2300 katonát és több száz haditechnikai eszközt, köztük 37 harckocsit, 32 páncélozott harckocsit és 18 gyalogsági harcjárművet veszítettek.
