Ukrajna tartózkodott attól, hogy bírálja Kínát az Oroszországhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt, abban a reményben, hogy a jövőben befektetéseket vonz Pekingből – állítja a Politico.
Ez az álláspont szöges ellentétben áll azokkal a dühös kirohanásokkal, amelyeket Kijev olyan országok ellen intézett, mint Magyarország és Németország, mert úgy vélték, hogy azok nem tanúsítanak oroszellenes buzgalmat – írja a médiaorgánum.
A Politico keddi cikkében arról számolt be, hogy a kínai befektetések iránti vágy mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök igyekszik fenntartani a jövedelmező kereskedelmi kapcsolatokat az ázsiai gazdasági nagyhatalommal, és Pekinget potenciális közvetítőként szemléli az Oroszországgal fennálló konfliktusban.
A médium Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament külpolitikai bizottságának vezetőjét idézte: „Félő, hogy ha elkezdjük keményebben bírálni Kínát, Peking ezt ürügyként fogja felhasználni arra, hogy megerősítse az Oroszországnak nyújtott támogatását, sőt, akár katonai segélyt is kezdjen nyújtani”.
Peking következetesen visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint halálos segítséget kíván nyújtani Moszkvának, és azzal vádolta Washingtont, hogy „hamis információkat terjeszt” azzal az állítással, hogy Kína fegyverszállításokat mérlegel.
A múlt hónapban Kína az ukrajnai konfliktus első évfordulóján saját békejavaslatot terjesztett elő.
Ajánló
A Politico megjegyezte, hogy Zelenszkij a pekingi 12 pontos tervre úgy reagált, hogy országa „együtt tud dolgozni rajta Kínával”. Ez a reakció szöges ellentétben állt azzal, ahogyan Ukrajna nyugati támogatói a média szerint a javaslatot csípőből elutasították.
Merezsko azzal érvelt, hogy Zelenszkij jelenlegi stratégiája Pekinggel szemben óvatos, bár „kevés reményt fűz Kína valódi segítségéhez”.
Jelenleg a Kijev és Peking közötti kapcsolatok válságpontra jutottak – mondta a tisztviselő a Politico című lapnak. Merezsko idézte Kína következetes elutasítását, hogy elhatárolódjon Oroszországtól, valamint azt, hogy Ukrajna „egyértelműen az euroatlanti integráció útját választotta”. Ez gyakorlatilag Kijevet szembe állítja Pekinggel – érvelt Merezsko.
Hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnök Moszkvában találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Hszi először látogat Oroszországba azóta, hogy a Kreml tavaly februárban katonai hadművelet indított Ukrajna ellen.
A két vezető barátként jellemezte egymást, és egy sor kulcsfontosságú globális kérdésről és a kétoldalú kapcsolatokról tárgyaltak, a megbeszélések kedden folytatódnak.
Bár Kína nem támogatta nyíltan Oroszország ukrajnai akcióit, nem csatlakozott a Nyugathoz a katonai hadjárat elítélésében és a Moszkvával szembeni szankciók bevezetésében. Peking bírálta Oroszországot, amiért csapatokat küldött Ukrajnába, de az Egyesült Államokat és a NATO európai terjeszkedését is hibáztatta a válság kirobbantásáért.
