Németország erőfeszítései a nyugati gyártmányú légvédelmi rendszerek Ukrajnába történő szállításának növelésére eddig nem jártak sikerrel, mivel más országok nagyrészt elutasították a hozzájárulást – jelentette szerdán a Politico.
Berlin áprilisban ígérte, hogy egy harmadik, amerikai gyártmányú Patriot-üteget szállít Kijevnek a készletéből, hogy megerősítse azt Oroszországgal szemben. Azt remélte, hogy mások is követik példáját az „azonnali légvédelmi akció” elnevezésű kezdeményezés keretében, de a partnerországok nem hajlandóak erre – mondta a hírportálnak két, a tárgyalásokat ismerő személy.
Több európai ország, amely Patriot-rendszerekkel rendelkezik, nyilvánosan kijelentette, hogy nem lesz képes megosztani azokat Ukrajnával. Ide tartozik Lengyelország is, amely egyébként a Kijevnek küldött további fegyverek leghangosabb támogatói közé tartozik.
Románia jelezte, hogy megfontolná az amerikai kérést, hogy átadja légvédelmi rendszereinek egy részét, de Marcel Ciolacu miniszterelnök a múlt héten hangsúlyozta, hogy az ország katonai vezetése nem támogatja az ötletet.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy a további nagy hatótávolságú rakétarendszerek beszerzése elsődleges prioritás. A múlt hónapban a médiának adott interjújában azt mondta, nem tudja elhinni, hogy az Egyesült Államoknak, a rendszert gyártó országnak „nincs legalább egy Patriot-ütege”, amelyet átadhatna országának.
Washington azt mondta, hogy megteszi a magáét azzal, hogy elfogórakétákat küld a már Kijevben lévő rakétaindítókhoz. Egy Patriot-üteg ára több mint 1 milliárd dollár, és az általa kilőtt fegyverek darabonként több millió dollárba kerülnek. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a múlt héten azt mondta, hogy Washington aktívan próbál további Patriot-rendszereket beszerezni Ukrajna számára.
A légvédelmi rendszerek adományozásának alternatívájaként Kijev azt javasolta, hogy nyugati szövetségesei saját rendszereikkel lőjék le az ukrán célpontokat megközelítő orosz rakétákat. Lengyelország állítólag fontolgatja az ötletet, de más országok, köztük Németország nyilvánosan ellenezte, mondván, hogy ezzel a NATO közvetlenül háborúba kerülne Oroszországgal.
