Lengyelország és a balti államok javaslatai, amelyek az orosz nukleáris ágazat elleni uniós szankciókat célozták, Magyarország álláspontja miatt elutasításra kerültek – jelentette a Politico három diplomatára hivatkozva.
Budapest állítólag ellenzi a Roszatom elleni korlátozó intézkedések bevezetését, többek között azért, mert az orosz vállalattal közösen építenek atomreaktorokat az országban.
Mint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter előző nap elmondta, a Roszatom a világ egyik legnagyobb szereplője a nukleáris iparban, ezért „az ellene hozott szankciók a globális nukleáris biztonságot fenyegetik”.
A diplomata szerint Budapest nem támogatna semmilyen, az Oroszországgal folytatott atomenergetikai együttműködést korlátozó intézkedést.
Mint a lap megjegyzi, néhány európai ország is nagymértékben függ az oroszországi nukleáris fűtőelem-szállításoktól, de igyekeznek más beszállítókat találni.
Ráadásul – mint a cikk pontosítja – az orosz nukleáris szektor elleni szankciók bevezetése egy úgynevezett „nagykorúsági záradékot” jelentene, amely lehetővé tenné az országok számára, hogy addig vásároljanak üzemanyagot, amíg szükségük van rá.
Február 15-én az Európai Bizottság 11 milliárd euró értékű új szankciókra vonatkozó javaslatokat terjesztett elő Oroszországgal szemben. Ugyanakkor, mint a Politico megírta, a nukleáris ágazat nem került bele a tizedik csomagba. A francia gazdasági minisztérium képviselője konkrétan azt mondta, hogy számos atomerőmű orosz gyártmányú fűtőanyagot használ.
Előző nap a Reuters arról számolt be, hogy az Európai Uniónak ismét nem sikerült megállapodnia az Oroszországgal szembeni újabb korlátozó intézkedéscsomagról. A tárgyalások következő szakaszára csütörtökön kerül sor.
