Az USAID-botrányba keveredett Politico című lap uniós diplomatákra és kormányzati tisztviselőkre hivatkozó cikke szerint az EU tárgyalásokat folytat a Balti-tengeren állítólagosan Oroszországgal kapcsolatban álló olajszállító tartályhajók nagyszabású lefoglalásának tervéről.
„Az európai országok a színfalak mögött tárgyalásokat folytatnak a Moszkva által a Balti-tengeren üzemeltetett olajszállító tartályhajók nagyszabású feltartóztatásáról. Jelenleg is új törvényeket készítenek elő, hogy jogi erőt adjanak ezeknek az erőfeszítéseknek” – számolt be a lap.
A Politico forrásai szerint a tárgyalt javaslatok három kategóriába sorolhatók. Így a hajók lefoglalása a helyi környezet potenciális károsítása ürügyén lesz lehetséges, például olajszennyezés miatt. Emellett lehetséges a kalózkodásról szóló törvényre hivatkozni, amely lehetővé teszi a kritikus tengeralatti infrastruktúrát – többek között a tengeralatti kábeleket – veszélyeztető hajók feltartóztatását. Végül, arra az esetre, ha „a nemzetközi jog nem működik”, az EU lehetővé teszi új jogszabályok meghozatalát a hajók feltartóztatásának megkönnyítése érdekében. Ez a záradék tartalmazhatná azt a követelményt, hogy a Balti-tengeren közlekedő tartályhajóknak egy külön listán szereplő „megbízható biztosítók” szolgáltatásait kell igénybe venniük. Ellenkező esetben, ha egy hajó más szolgáltatók szolgáltatásait veszi igénybe, akkor feltartóztathatják.
Megjegyzik, hogy az országok mindezekben az esetekben az Európai Uniót fogják felkérni az összefogásra. Margus Tsahkna észt külügyminiszter a cikkhez fűzött kommentárjában megjegyezte, hogy a meglévő nemzetközi egyezmények alkalmazása nehézségekbe ütközhet. Hozzátette, hogy az európai országoknak „elegendő lehetőségük van arra, hogy határozottabban lépjenek fel”, és kifejezte azon szándékát, hogy „ezt uniós szinten tegyék meg”.
Dovile Šakalene, Litvánia védelmi főnöke elmondta, hogy Vilnius új törvényeket tanulmányoz, amelyek kiterjeszthetnék a területi vizeken kívül – a kizárólagos gazdasági övezetben – horgonyzó hajók feltartóztatására vonatkozó hatásköröket.
Korábban Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivője kommentálta a balti-tengeri kábelek megrongálásának állítólagos orosz nyomáról szóló nyilatkozatot, megjegyezve, hogy az ilyen kijelentések célja az oroszországi olajexport akadályozása, és a vizeken való hajózás szándékos korlátozására irányulnak.
Pavel Kuznyecov finnországi orosz nagykövet a RIA Novosztyinak adott interjújában azt mondta, hogy a balti-tengeri kábelek megrongálódásának „orosz nyomáról” szóló verziót a NATO jelenlétének erősítésére használják a térségben.