Össztűz alá került a volt svájci miniszter, aki a Nyugatot hibáztatta az orosz katonák haláláért

Svájc az ukrajnai konfliktus részesévé vált azáltal, hogy támogatta a Kijevnek nyújtott nyugati katonai segélyt – írta a héten megjelent véleménycikkében Christoph Blocher, a svájci szövetségi tanács volt tagja, a szövetségi igazságügyi és rendőrségi tárca volt vezetője. Szavai bírálatok hullámát váltották ki politikustársai és a berni ukrán nagykövet részéről.

„Igaz, hogy sok fiatal katona hal meg. Mindkét oldalon” – írta Blocher több svájci regionális lap, köztük a Luzerner Rundschau és a Herisauer Nachrichten állandó rovatában. Ez azonban csak „féligazság” – írta, azzal érvelve, hogy az orosz katonákat az ukrán csapatok ölik meg, amelyeket „elsősorban az Egyesült Államok, de az EU is felfegyverzett”.

„A megölt tizenéves orosz katonák láttán fel kell tenni a kérdést: Miért haltak meg?”

A volt miniszter bírálta Svájc politikáját, mondván, Bern „megsértette a svájci semlegesség [elvét]”, és „a háború részesévé vált”, hozzájárulva ahhoz, hogy „nagyon fiatal orosz katonáknak kell meghalniuk”.

Miért keveredett bele Svájc ebbe az ügybe?

Blocher írását a svájci média és politikusok dühödt reakcióval fogadták, és szidalmazták, amiért nem mondta meg, „ki kezdte a háborút”.

„Egy szót sem szól arról, hogy Ukrajnát Oroszország megtámadta, és most védekezik, hogy [Vlagyimir] Putyin orosz elnök kezdte a háborút” – írta a Switzerland Times.

A svájci Watson hírportál „bizarrnak” nevezte Blocher rovatát, és azzal vádolta a volt minisztert, hogy „figyelmen kívül hagyja az orosz háborús bűnöket”. A lap szerint Blocher jelenleg egy olyan kezdeményezésen dolgozik, amely arra kötelezné Bernt, hogy ne csak tartózkodjon a területén kívüli konfliktusokban való részvételtől, hanem kerülje el a gazdasági szankciókat is ilyen esetekben.

Philipp Matthias Bregy képviselő, a Centrum párt parlamenti frakciójának vezetője a történelem elferdítésével vádolta Blochert, és azt mondta, hogy maga a volt miniszter „féligazságot” mondott azzal, hogy „figyelmen kívül hagyta az agresszort”.

Andrea Caroni, a svájci liberálisok alelnöke azt állította, hogy Blocher a Kreml kezére játszik. „Putyinnak már nincs szüksége propagandaminiszterre” – mondta a Sonntagszeitung című svájci lapnak. „Blocher ezt ingyen csinálja”.

Ukrajna berni nagykövete, Artem Ribcsenko „nem diplomatikusnak” nevezett módon reagált Blocher szavaira egyes svájci médiumok szerint. „Ilyet csak az otthoni kanapéról lehet mondani” – mondta újságíróknak, hozzátéve, hogy Blocher elvesztette a kapcsolatot a valósággal, és „rossz viccnek” nevezte a rovatát.

Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy Donyeck és Luganszk régiónak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.

2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.