Oroszország soha nem kérné azt Szerbiától, hogy szakítsa meg a kapcsolatait valakivel – hangsúlyozta szerdán Belgrádban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután megismételte korábbi álláspontját, amely szerint nem jó politikai irányvonalat képvisel Brüsszel, amikor azt kéri Belgrádtól, hogy válasszon a Nyugat és Oroszország között.
Az orosz diplomácia vezetője szerda este érkezett kétnapos látogatásra a nyugat-balkáni országba, ahol megérkezése után azonnal Aleksandar Vucic szerb elnökkel találkozott, majd közösen tartottak sajtótájékoztatót.
Szergej Lavrov kiemelte: Moszkva üdvözli Szerbia európai integrációs törekvéseit, de azt is, hogy jók a kapcsolatai az Eurázsiai Gazdasági Unióval. Mint mondta, azt is pozitívumnak tartják, hogy Brüsszel közvetít a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben. Hozzátette azonban, hogy ha a koszovói albánok kérésére az Egyesült Államok is bekapcsolódik a párbeszédbe, akkor Oroszország sem áll majd tétlenül, hanem – ha Szerbia ezt kéri – Belgrád mellé fog állni.
Szerinte a Balkán stabilitásának egyik alappillére az, hogy Szerbia katonailag semleges, és együttműködik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO), de a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO) is.
Aleksandar Vucic szerb államfő a sajtótájékoztatón leszögezte: Szerbia az Európai Unió felé halad, de továbbra is arra törekszik, hogy a legjobb kapcsolatokat tartsa fenn Oroszországgal. Bizonyára lesznek, akik más irányt szabnának a szerb külpolitikának, de Belgrád a jövőben is tiszteletben fogja tartani a hagyományosan jó viszonyt Moszkvával.
Szergej Lavrov a hivatalos közlések szerint azért érkezett Belgrádba, mert most van 180 éve annak, hogy Moszkva és Belgrád felvette a diplomáciai kapcsolatokat. Szergej Lavrov Aleksandar Vucic mellett Ana Brnabic miniszterelnökkel és Ivica Dacic külügyminiszterrel is megbeszéléseket folytat csütörtökön. A várakozások szerint a találkozókon Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezéséről, valamint az európai és balkáni helyzet elemzéséről lesz szó.
A tárgyalások témái között felmerül majd a dél-szerbiai Nisben található orosz humanitárius központ státusa is.
Moszkva diplomáciai védettséget kért az intézményben dolgozók számára, ezt a kérést azonban Belgrád eddig nem teljesítette.
Külpolitikai szakértők szerint Szergej Lavrov belgrádi látogatása voltaképpen azt hivatott lemérni, milyen a hangulat Szerbiában azt követően, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra nyugat-balkáni bővítési stratégiáját, amelyben Szerbia számára 2025-ös csatlakozási dátumot jelez előre. A stratégiában két fontos elvárás szerepel Szerbiával szemben: rendezni kell a kapcsolatot Koszovóval, és össze kell hangolni Szerbia külpolitikáját az Európai Unió külpolitikájával, ez pedig azt is jelentené, hogy Szerbiának is csatlakoznia kellene az Oroszországgal szembeni szankciókhoz.
“Tudjuk, hogy az EU a csatlakozási fejezetek keretében feltételeket szabott, és ezek között külpolitikára vonatkozó feltételek is szerepelnek, például az Oroszországgal szembeni szankciók vagy Koszovó függetlenségének elismerése” – magyarázta az orosz külügyminiszter. Hozzátette mindazonáltal, hogy az Európai Unió egyre több országa gondolja úgy, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók a szándékukkal ellentétes hatást értek el, ezért – véleménye szerint – “ez a feltétel nem lesz hosszú életű”. MTI
