Oroszország jogsértések sorozata miatt bepanaszolta Ukrajnát az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB): a többi között békés lakosok halála, törvénytelen fogva tartás, a szólásszabadság korlátozása, a másként gondolkodók üldöztetése, az orosz ajkú lakosság hátrányos megkülönböztetése és a krími vízszolgáltatás blokádja miatt nyújtott be ellene úgynevezett „államközi panaszt” – közölték csütörtökön orosz hírügynökségek.
Hangsúlyozták, hogy ez az első ilyen jellegű panaszbeadvány, amellyel Oroszország fordult az EJEB-hez egy másik ország ellen.
Az orosz főügyészség tételesen és részletesen összeállított beadványában azzal vádolta Kijevet, hogy számos esetben megsértette az Európa Tanács egyezményét az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről.
A felsorolt vádak a 2014 februárjában történt „erőszakos hatalomváltást” követő eseményeket érintik.
Oroszország szerint az ukrán hatóságok felelősek a polgári személyek akkori haláláért, jogellenes bebörtönzéséért és kegyetlen bánásmódért. Ezeket a jogsértéseket a többi között 2014-ben, a kijevi Függetlenség terén (Majdan) zajló tüntetések, valamint a Donyec-medencében végrehajtott „terrorellenes” műveletek során követték el, de szerepel a beadványban az odesszai szakszervezeti székházban történt, több mint negyven áldozatot követelő – szintén 2014-es -tűzeset is.
Moszkva szerint Kijev elnyomja a szólásszabadságot, üldözi a másként gondolkodókat, sajtóorgánumokat és internetes platformokat tilt be jogellenesek, üldözi az orosz, ukrán és más nemzetiségű újságírókat, politikusok és polgárokat. Az Orosz Föderáció emellett azzal vádolja Ukrajnát, hogy lezárta a Krím félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát, amely a félsziget lakosainak fő édesvízforrása.
A panaszban hivatkoznak az orosz ajkú lakossággal szembeni megkülönböztető politikára, az orosz nyelv használatának kiszorítására a közszférából, a közép- és felsőoktatásból, valamint a fogyasztói szolgáltatások rendszeréből, az orosz vállalatokkal és vállalkozókkal szembeni diszkriminációs politikára. A vádak között szerepelnek a szomszédos orosz területet ért tüzérségi támadások miatt bekövetkezett emberveszteségek és az elpusztított vagyonra vonatkozó felelősség is.
Az Oroszországi Föderáció felhívta a bíróság figyelmét arra is, hogy egyes délkelet-ukrajnai területek lakosait megfosztották attól a lehetőségtől, hogy részt vegyenek a központi hatalmi szervek megválasztásában. Szó van a beadványban az Oroszország diplomáciai, konzuli és egyéb képviseletei elleni támadásokról is. Részletes leírást tartalmaz az alkotmányellenesnek nevezett hatalomváltás folyamatáról, foglalkozik azzal, hogy a nacionalista erők bejutottak ukrán állami szervekbe.
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”26642″]
Oroszország külön azt is felpanaszolta, hogy a Mirotvorec ukrán weboldal megsértette az említett ET-egyezmény több cikkét. Orosz hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a szélsőséges honlapot 2014 augusztusában hozták létre az ukrán hatóságok támogatásával „az ellenzéki politikusok és újságírók elleni hatékonyabb tisztogatáshoz”.
Idén március 14-ig a weboldal adatbázisa több mint 240 000 emberről tartalmazott információkat, 3,5 millió fotóval, amelyeket általában illegális eszközökkel (hekkelés, adathalászat) és hírszerzési technikákkal gyűjtöttek össze, majd az érintettek beleegyezése nélkül tették közzé.
Ajánló
Az orosz hatóságok hangsúlyozták: elfogadhatatlan, hogy az ukrán hivatalos szervek jóváhagyásával és beleegyezésével közzéteszik „Ukrajna ellenségeinek” fényképekkel ellátott listáját, amelyen az orosz állampolgárok mellett például az Európai Parlament tagjai, illetve más nemzetközi szervezetek vezetői is szerepelnek, de Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is, továbbá számos kárpátaljai magyar adatai is fel vannak tüntetve.
Oroszország szerint az EJEB-nek haladéktalanul köteleznie kell Kijevet arra, hogy hagyjon fel a jogsértésekkel, oldja fel az orosz nyelvű televízió- és rádiócsatornákat érintő korlátozásokat, és biztosítson hozzáférést az orosz nyelvű internetes platformokhoz és nyomtatott sajtóhoz.
Az EJEB-hez a legtöbb panaszt egyének, csoportok, vállalatok vagy nem kormányzati szervezetek nyújtják be, de államok is megtehetik.
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 1953-as hatálybalépése óta harminc államközi panaszt nyújtottak be az EJEB-hez. Eddig Grúzia négy ilyen panaszt nyújtott be Oroszország ellen, Ukrajna pedig kilencet.
