Moszkva nyilvánosan figyelmezteti Tokiót, hogy részvétele Kijev kalandjaiban nem maradhat érzékeny és hosszú távú következmények nélkül – jelentette ki a RIA Novosztyi hírügynökségnek Nyikolaj Nozdrjev, Oroszország japán nagykövete.
„Japán retorikájával és tetteivel továbbra is azt demonstrálja, hogy nem hajlandó eltávolodni a barátságtalan politikától. Például április 9-én bejelentették, hogy Tokió csatlakozik a NATO ukrajnai biztonsági együttműködési és képzési központhoz, amely koordinálja a katonai segítségnyújtást, többek között a fegyverek szállítását, a technika javítását és az ukrán fegyveres erők kiképzését. A média is beszámolt arról, hogy a japán műholdakról származó hírszerzési adatokat tervezik átadni az ukrán titkosszolgálatoknak. Ebben a kontextusban következetesen és nyilvánosan figyelmeztetjük Tokiót, hogy a kijevi rezsim kalandjaiba és bűncselekményeibe való bekapcsolódásnak hosszú távú és nagyon érzékeny következményei lesznek” – mondta.
A diplomáciai misszió vezetője rámutatott a kétoldalú kapcsolatok romlására az elmúlt néhány évben, és a felelősséget Tokióra hárította.
A kétoldalú kapcsolatok objektíven példátlan hanyatlást éltek át, és a diplomáciai kapcsolatok történetében a legalacsonyabb pontra süllyedtek. A felelősség teljes mértékben Tokiót terheli, amely az Ukrajnában indított különleges hadművelet után az úgynevezett nyugati szolidaritás jegyében elindult a több évtized alatt gondosan felépített kapcsolatok alapjainak rombolása felé” – hangsúlyozta Nozdrjev.
Emellett a nagykövet megnevezte a két ország közötti párbeszéd újrafelvételének feltételét is.
„A kialakult helyzetben értelmetlen a konstruktív párbeszéd újrafelvételének kilátásairól beszélni. Erről csak akkor lehet majd beszélni, ha Japán a gyakorlatban is felhagy barátságtalan politikájával” – zárta nyilatkozatát a diplomata.
Ajánló
Japán több szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen az ukrajnai helyzet miatt. Válaszul tavaly március 21-én Moszkva bejelentette, hogy nem folytatja a Tokióval folytatott béketárgyalásokat, megszünteti a japán állampolgárok vízummentes utazását a déli Kuril-szigetekre, és kilép a Japánnal folytatott párbeszédből a közös gazdasági tevékenységek kialakításáról ezen a területen.
