Oroszország, történelme során először, a 2014-es események kapcsán államközi panaszt nyújtott be Ukrajnával szemben az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (EJEB).
A TASzSz hírügynökség összefoglalója. Oroszország Főügyészségénél közölték: az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Európai Egyezményének 33. cikkelye alapján panasszal éltek az EJEB-nél. A kereset a 2014 februárjában történt erőszakos hatalomváltás nyomán történt eseményekkel kapcsolatos. A dokumentum részletes leírását tartalmazza annak a folyamatnak, ahogy a nacionalista erők teret nyertek az ukrán állami szervekben.
A panasz a jogsértések 10 fő csoportját érinti.
1. A KRÍM VÍZELLÁTÁSÁNAK BLOKKOLÁSA
A Dnyeper vizét a Krímbe eljuttató főcsatorna 2014 áprilisi lezárását Moszkvában bosszúnak nevezték, amiért a félsziget lakói az Oroszországhoz történő csatlakozást választották.
A Főügyészségnél emlékeztettek rá, hogy a Dnyeper három állam területén folyik keresztül: Oroszországén, Belorussziáén és Ukrajnáén. A Dnyeper forrásvidéke az oroszországi Szmolenszki megyében található. Ezért, mint határokon keresztül vezető folyó nem csupán Ukrajnáé.
Kijevnek az a döntése, hogy lezárja a félsziget fő édesvíz forrását, rendkívül negatív következményeket vont maga után: a Krím egész lakosságának a létfeltételei romlottak. Főként a lakosság legsérülékenyebb csoportjai: a rokkantak, az idős emberek, a gyermekek és a terhes asszonyok számára.
A krími Államtanács munkacsoportjának értékelése szerint az autonóm köztársaságot ért kár 819,52 milliárd rubel.
2. OROSZORSZÁG ELLENI SZANKCIÓK
A Főügyészség indítványozza: szankciók vezetését az Ukrajnában működő orosz cégekkel szemben tekintsék úgy, mint ami sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét.
A tárcánál hangsúlyozták: „miután az ukrán hatóságok egy sor, az energetikai, a telekommunikációs vagy a bankszektorban tevékenykedő nagy oroszországi vállalattal, vagy leányvállalataikkal – közöttük a „Lukoil” és a „Szberbank” Nyrt-vel, a VS Bankkal, a Prominvesztbankkal, a VTB Bankkal, a BM-Bankkal, a Mail.ru Médiaholding Csoporthoz tartozó „VKontaktye” közösségi hálóval, a „Yandex” oroszországi tájékoztatási holdinggal, valamint sok más szervezettel – szemben vezettek be szankciókat, illetve sújtották őket politikai természetű kényszerintézkedésekkel, az érintettek kénytelenek voltak kivonulni az ukrán piacról. Aminek folytán jelentős anyagi káruk keletkezett.”
3. A MALÁJ BOEING LÉGISZERENCSÉTLENSÉGE
Oroszország kezdeményezi Ukrajna felelősségének megállapítását a Malaysian Airlines légitársaság MH17-es járatszámán közlekedő Boeing-777-es típusú utasszállító gép szerencsétlenségében – tekintettel arra, hogy az ország hatóságai nem zárták le az ország légterét. (1) Ugyanakkor Kijev hamisított bizonyítékokkal áll elő, hogy felelősségét Moszkvára háríthassa.
A beadványban szerepel: Ukrajna nem folytatta le azt a független és hatékony vizsgálatot, aminek révén megállapítható lett volna, hogy az ilyen ügyekben felelős személyek miért nem záratták le a légteret.
„Ukrajna teljes mértékben felelős a Malaysian Airlines Boeing-777-es utasszállítója utasainak és legénységének a haláláért (…) valamint azért, hogy fájdalmat okozott az elhunytak hozzátartozóinak” – áll a beadvány szövegében.
4. A DONBASSZ ÁGYÚZÁSA
Moszkva követeli, hogy mondják ki: azzal, hogy ágyúzza a Donbassz lakosait, és megfosztja őket életüktől, az ukrán hadsereg áthágja az Európai Emberi Jogi Egyezmény normáit. Az ukrán katonák előre megfontolt cselekményeit tanúsítja az is, hogy tudatosan, újra és újra üzemképtelenné teszik a 350 ezer ember ivóvizét biztosító „Donyecki Vízszűrő Állomást”. (2)
A beadvány hangsúlyozza: „a polgárháború által elviselhetetlenné váltak a létfeltételek Ukrajna Donyeck és Luganszk megyéjének lakossága számára, ami menekülthullámot váltott ki”. Oroszország több mint 2,5 millió menekültet fogadott Ukrajna területéről – főként Donyeck és Luganszk megyéből.
Orosz részről rámutatnak: az ukrán fél állandó jelleggel megsérti a tűzszünetet. Ukrajna keleti részén mindmáig folytatódnak a polgári lakosság és a létfontosságú civil infrastruktúra elleni tüzérségi támadások.
Ajánló
5. OROSZ ÁLLAMPOLGÁROK HALÁLA A DONBASSZAL HATÁROS TERÜLETEKEN
Moszkva vádolja Kijevet a Donbasszal határos területeken élő orosz állampolgárok haláláért. Oroszország fölveti annak a rendszeres gyakorlatnak a kérdését, aminek keretében az ukrán hatóságok megsértik orosz állampolgárok jogait.
Az oroszországi Rosztov megye azon településeinek (Novosahtyinszk, Donyeck [ez egy azonos nevű település Rosztov megyében – 3] Kujbisev, illetve más települések) lakóiról van szó, akik az ukrán hadsereg ágyúzásainak estek áldozatul. (4)
„2014 júniusa óta, mindmáig jelentős számú orosz állampolgár – helyi lakosok, a határátkelőkön dolgozók (vámosok, határőrök) esett áldozatul. Orosz területen lévő vagyontárgyak is megsemmisültek, illetve megrongálódtak” – tették hozzá a Főügyészségnél.
6. FÖL NEM TÁRT GYILKOSSÁGOK KIJEVBEN ÉS OGYESSZÁBAN
Oroszország követeli, hogy az Ukrajnában, 2014-ben – a kijevi Majdanon és az ogyesszai szakszervezeti székházban – elkövetett, és föl nem tárt, kegyetlen gyilkosságokat (5) nyilvánítsák az Emberi Jogok Egyezményében foglalt normák megsértésének.
A Főügyészségnél hangsúlyozták: az ukrán vezetés nemcsak hogy nem akadályozta meg a nacionalisták akcióit, de több mint hét éven keresztül fedezték, ösztönözték azokat. Nem folytatták le az említett bűncselekmények független, hatékony kivizsgálását.
Mint a tárcánál rámutattak: „máig sem történt meg, sem a bűncselekményeinek szervezőinek, sem közvetlen végrehajtóinak a büntetőjogi felelősségre vonása.” (6)
7. EMBERRABLÁSOK ÉS KÍNZÁSOK
Oroszország követeli, hogy nevesítsék Ukrajnát olyan államként, amelyik megsérti a kínzások és emberrablások tilalmával összefüggő európai normákat.
A Főügyészségen jelentős számú olyan esetről számoltak be, amikor az ukrán hadsereg, illetve más fegyveres alakulatok harcosai orosz állampolgárokat raboltak el.
A beadvány, egyebek között megemlíti egy olyan orosz állampolgár elrablásának esetét, aki Ukrajna területén, egy orosz civil humanitárius segélykonvojjal tartott együtt. Az „Ukrán Nemzeti Gárda” kötelékébe tartozó „Ajdar” félkatonai zászlóalj fegyveresei tüzet nyitottak a konvojra. Máig sem sikerült megállapítani az orosz állampolgár tartózkodási helyét. (7)
8. ÚJSÁGÍRÓK ELLENI TÁMADÁSOK
Oroszország jelezni kívánja, hogy Ukrajnában változatlanul folytatódnak az ellenzéki újságírók elleni támadások, illetve nem tapasztalunk hatékony nyomozást az ellenük elkövetett bűncselekmények ügyében.
Moszkvában emlékeztetnek arra, hogy Ukrajnában, szakmai munkájuk végzése közben orosz újságírókat gyilkoltak meg: Anatolij Kljant, az Egyes Csatorna operatőrét, Alekszandr Volosint és Igor Kornyeljukot, az Országos Rádió és Televízió Állomás hangmérnökét és riporterét, Andrej Sztyenyint, a „Rosszija Szegodnya” Tájékoztató Ügynökség (a „Russia Today orosz kiadásának) fotótudósítóját. Merényletet követtek el Fjodor Zavalejkov orosz állampolgár, a Russia Today tévécsatorna keretében működő RT RUPTLY videóügynökség operatőre ellen. Ukrán fegyveresek – az „Ukrán Nemzeti Gárda” és a „Jobb Szektor” tagjai – 200 ezer dollár váltságdíj követelésével túszul ejtették Jevgenyij Davidovot és Nyikita Konasenkovot, a „Zvezda” tévécsatorna újságíróit.
A Főügyészség hozzátette, hogy Ukrajnában korlátozták, vagy felfüggesztették a hozzáférést ellenzéki, vagy orosz nyelvű szolgáltatókhoz (például az ukrán ellenzéki 112 Ukraine, NewsOne, és a ZiK tévécsatornához, vagy az olyan, orosz nyelvű tévéadókhoz, mint az Egyes Csatorna, az Országos Rádió és Tévéállomás, a „Zvezda”, a TNT, a Ren-TV, a TV-Centr (TVC), az NTV+, az RT, a „Novosztyi” Tájékoztatási Ügynökség (és annak ukrajnai irodája [8]) – továbbá a „VKontaktye”, az „Odnoklassznyiki” („Osztálytársak”), az RBK, és a „Yandex”.
9. A „MIROTVOREC” HONLAP TEVÉKENYSÉGE
A Főügyészség követelte annak kimondását, hogy a „Mirotvorec” („Béketeremtő”) nevű ukrán honlap, az Emberi Jogok Európai Egyezményének egy sor cikkelyét tekintve, sérti az állampolgárok jogait. Mint a tárcánál hozzátették: a szélsőséges honlapot 2014 augusztusában, az ukrán vezetés támogatásával azért hozták létre, (9) hogy „nagyobb hatásfokkal végezzék el az ellenzéki politikai szereplők és újságírók közötti tisztogatást”.
2021. március 14-i állapot szerint a honlap adatbázisa több mint 240 ezer személy adatait, illetve 3,5 millió fényképet tartalmazott. Ezeket törvénytelen hírszerzési módszerekkel és eszközökkel szerezték, és az érintettek hozzájárulása nélkül tették közzé.
A honlap adatbázisába nem csak orosz és ukrán állampolgárokról szóló információk kerültek. 2016 májusában újságírók személyes adatait tették közzé. Ezek között voltak, például, az AFP, az Al Dzsazíra, a Le Monde, a BBC, a Reuters, a Forbes újságírói. A botrány ellenére a honlap folytatta munkáját. (10)
10. AZ OROSZ NYELV TILTÁSA
Oroszország indítványozza, hogy az orosz nyelv ukrajnai betiltását nyilvánítsák diszkriminációnak.
A Főügyészség emlékeztetett rá, hogy Ukrajna soknemzetiségű állam, ahol a lakosság mintegy harmada anyanyelvének tekinti az oroszt.
Az orosz nyelv körüli újabb társadalmi konfliktust az ukrán vezetés azt követően provokálta ki, hogy 2021-ben életbe léptek az államnyelvről szóló törvény egyes rendelkezései.
A tárcánál hangsúlyozták, hogy „2014-től kezdve az ukrán hatóságok elkezdték elbocsátani – és az elbocsátások mindmáig tartanak – az oktatási intézményekből a humanitárius tantárgyakat (orosz nyelv, irodalom, filozófia, stb.) oktató tanárokat. Ezek okai között szerepelt az orosz nyelvhasználat, illetve az ukrán hatóságok bírálata. Az elbocsátottakat, munkájuktól megfosztván őket, megfosztották keresetüktől – arra kényszerítve őket, hogy vándoroljanak el Oroszországba.”
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_6″ include_post=”26718″]
Megjegyzések:
(1) Számos jel arra mutat, hogy az utasszállító lelövésére készültek. Az ok először az lehetett, hogy a civil gép lelövésével (ami háborús bűncselekmény) megvádolják a Donbassz népfelkelőit és az őket támogató Oroszországot. Amely esetben a NATO (az ukrán törekvéseknek megfelelően), az ENSZ BT jóváhagyása nélkül is fegyveresen beavatkozhat. A másik hátsó szándéknak mindmáig tanúi lehetünk: Hollandia, koholt vádak alapján, koncepciós pert folytat lényegében Oroszország ellen. E per során, egy tanú vallomásával akarja „bizonyítani”, hogy Oroszország lőtte le a gépet. (A ma Nyugaton eluralkodott intellektuális és lelkiállapot lehetővé teszi, hogy föl se tegyék maguknak az elemi kérdést: Oroszországnak ugyan mi oka lenne egy ilyen szörnyű tömeggyilkosságra, amivel kiírná magát a civilizált nemzetek közösségéből. De milyen intellektust, tudást várjunk azoktól, akik szerint férfiak is kihordhatnak és szülhetnek gyermeket.)
Több szándékos „véletlen” is történt azon a napon, 2014. július 17-én. „Véletlen” volt a helyszín – egy pár kilométer átmérőjű, ukránoktól bekerített terület. A lelőtt gép a népi erők kezén lévő területre zuhant ugyan (ami a fő „érv”). Holott nyugodtan lelőhették az ukránok ellenőrizte terület fölött is – a tehetetlenségi nyomaték átsodorta a már zuhanó gépet a népiek területe fölé.
A maláj gép minden nap arra repült, BÁRMELYIK MÁSIK NAPON IS LELŐHETTÉK VOLNA. Ám éppen ugyanazon a napon lőtték le, amikor Putyin különgépe hazafelé tartott Latin-Amerikából. A történtek egyik magyarázata szerint Putyin gépét a varsói repülésirányítási központ irányította a kézenfekvő, nyílegyenesen kelet felé vezető légifolyosóról enyhén délkeletnek, a Donbassz irányába. Tehát NEM CSAK A MALÁJ GÉPET IRÁNYÍTOTTÁK EL SZOKÁSOS ÚTVONALÁTÓL JÓVAL ÉSZAKKELETEBBRE, a Donbassz fölé. Ha ez igaz, úgy a merényletet tervezők két vasat is tartottak a tűzben. És a két gép – az utasszállító, és Putyiné – ráadásul messziről igencsak összetéveszthető.
És még egy „véletlen”: aznap az adott területen az ukrán légierő váratlanul gyakorlatot hajtott végre. MÁR CSAK EZÉRT IS LE KELLETT VOLNA ZÁRNI A LÉGTERET. (És nemcsak azért, mert hadműveleti térség volt.)
(2) Ez azon túl, hogy emberek nagy tömegei (Donyeck ukránok által megszállt elővárosaiban is) víz nélkül maradnak, azért is veszélyes, mert az épület mellett tartályokban tárolják a víz tisztításához szükséges klórgázt. És ha egy ilyen tartály – például lövöldözés következtében – megsérül, messze határon „elszáll” a környék. Egy ízben az ukrán hadsereg (megsértve a fegyverszünetet) elfoglalta az állomást. Maga a Donbasszal szemben egyébként ellenségesen elfogult EBESZ-misszió parancsolta ki őket onnan. Tisztában voltak vele, ugyanis, hogy a néphadsereg nem hagyhatja, hogy az ellenség egy ilyen fontos létesítményt megkaparintson. És akkor harcok, lövöldözés…
(3) A 90 ezer lakosú, oroszországi Donyeck városa az ukrán határ közelében van.
(4) 2014 nyarán heves harcok robbantak ki az ukrán-orosz határ birtoklásáért. A kijevi rezsim mindmáig nem tett le arról, hogy visszaszerezze a határ fölötti ellenőrzést – a harc kimenetele eldöntheti a Donbassz sorsát. Az olykor közvetlenül a határnál dúló harcok során nem ritkán előfordult, hogy ukrán lövedékek átrepültek orosz területre.
(5) A három hónapig tartó zavargások során a készenléti rendőrség és a karhatalom 107 munkatársa vesztette életét a „békés tüntetők” kezétől. Halottai a másik oldalnak is voltak. Leginkább azonban a 2014. február 20-i véres provokációról van szó. Az orosz diplomácia – nyugati felkérésre – elkészítette az elnök és ellenzéke közötti megállapodás tervezetét, amit másnap akartak aláírni. Aznapra, február 20-ra várták a német, a francia és a lengyel külügyminisztert, akik hivatalosak voltak a megállapodás aláírására, illetve az aláírt dokumentum ellenjegyzésére. Aznap február 20-án azonban ismeretlen fegyveresek Kijev főterén és főutcáján, a környező házak tetejéről és ablakaiból válogatás nélkül tüzelni kezdtek a járókelőkre. A vérengzésnek mintegy száz ember esett áldozatul: tüntetők, egyszerű járókelők, de még rendfenntartók is. (Őket hívják mindmáig „Mennyei Százaknak”) És noha elég hamar kiderült, hogy a vérfürdő a nyugati titkosszolgálatok keze munkája, az első pillanattól kezdve az terjedt el, hogy az államfő emberei a gyilkosok. És bár a megállapodást másnap még aláírták, a városban olyan gyilkos pogromhangulat uralkodott el, hogy Janukovics elnök az éjszaka menekülni volt kénytelen. Másnap, 2014. február 22-én a parlament, távollétében, megfosztotta tisztségétől az államfőt, és a tüntetők vezérkara vette át a hatalmat.
(6) A Donbassz elleni hadjáratra készülve a kijevi rezsim elhatározta: példát statuál. Mindkét eseményre május 2-án került sor. Ogyesszában, egy labdarúgó meccs végeztével, a helyi ultrák tüntető menetben indultak meg a város utcáin. Az egyik téren ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak a tömegre: 6 halott. A felbőszült tömeg a szakszervezetek megyei tanácsának épülete előtti tér felé indult, ahol mintegy háromszáz ember békésen tüntetett a kijevi hatalomátvétel ellen, népszavazás kiírását követelve. A sokszoros túlerő láttán, vad rohamuk elől a békés tüntetők a mögöttük levő székházba menekültek – nem sejtve, hogy ott, egyeztetett forgatókönyv szerint, már várják őket gyilkosaik. Rettenetes öldöklés kezdődött, aminek hivatalos adatok szerint 42, a túlélők szerint azonban 116 ember esett áldozatul. Hajsza azonban az áldozatok, és nem gyilkosaik után kezdődött. Ártatlan emberek tucatjait vették őrizetbe, hamis vádakkal. Miközben a gyilkosok felelősségre vonására hiába szólította föl a kijevi rezsimet még az ENSZ is. A 2019-es választások után Zelenszkij, az új elnök a bűnösök felelősségre vonását ígérte. Meg is indult az eljárás Andrej Parubij, a nemzetbiztonsági kabinet akkori titkára ellen, AKI A KORMÁNY NEVÉBEN IRÁNYÍTOTTA A VÉRES LESZÁMOLÁST, utóbb pedig a parlament elnöke lett. Ám az eljárás időközben teljesen leállt.
(7) Valószínűsíthető, hogy az illetőt a támadás során foglyul ejtették és magukkal hurcolták egyik titkos börtönükbe. Ahol alighanem azt akarták kiverni belőle, hogy kinek vitték a segélyszállítmányt. Az illetőt nyilván halálra kínozták, belehalt a kínvallatása közben szerzett sebeibe, vagy a fogva tartás embertelen körülményeibe. Holttestét pedig eltüntették.
(8) 2018 májusában az ukrán hatóságok őrizetbe vették Kirill Visinszkijt, a Novosztyi tájékoztató ügynökség ukrán-orosz kettős állampolgárságú kijevi irodavezetőjét, akit hazaárulással vádoltak. Visinszkij a következő év szeptemberében, orosz-ukrán fogolycserével szabadult.
(9) Amikor egyik korábbi kárpátaljai látogatásakor Szijjártó Péter külügyminiszter szóba hozta a „Mirotvorec” ügyét (amin ő maga is szerepel), ukrán partnere azt hazudta, hogy ez a honlap csupán társadalmi kezdeményezés. Valójában a honlap ötletét Anton Gerascsenkó, Avakov belügyminiszter akkori tanácsadója vetette föl. Ő is hozta létre, és irányítja mindmáig. Gerascsenkóból ugyan egy idő után „egyszerű” parlamenti képviselő lett. Felesége, Irina, az előző ciklus végéig a parlament elnökének első helyettese volt.
