Az orosz űrprogram 1976 óta először indított szondát a Holdra. A Luna-25 az Amur-vidéki Vosztocsnij űrrepülőtérről indult, és augusztus 21-re tervezi, hogy a déli sarkvidéken landoljon.
Az összes korábbi szonda az egyenlítői régióban szállt le. Ha sikeresen landol, a Luna-25 két nappal az indiai Chandrayaan-3 előtt érkezik meg, és történelmi első holdraszállását hajtja végre a zord sarkvidéken.
A Luna-25 az első olyan holdszonda, amely a modern kori Oroszországban készült, teljes egészében hazai alkatrészekből. A Szovjetunió 1958 szeptembere és 1976 augusztusa között 24 hivatalos „Luna” küldetést indított.
A szonda célja tudományos kutatások végzése a Hold déli sarkvidékén. A Luna-25 olyan műszerekkel van felszerelve, amelyekkel a holdi talaj, a plazma és a por összetevőit elemzik ritka ásványok jelenlétének kimutatására. A Holdra szállás kijelölt helye a Boguszlavszkij-kráter közelében van, és a küldetés a tervek szerint egy évig tart.
A Roszkozmosz szerint a küldetés kritikus első fázisa kilenc percet vesz igénybe a felszállástól a szondát szállító Fregat modul harmadik fokozatú leválásáig. A modulnak kétszer kell begyújtania a főhajtóművet, hogy a Luna-25-öt a Hold felé vezető repülési pályára állítsa.
Maga a repülés öt napig fog tartani, két pályakorrekcióval az út során. Az utolsó fázis körülbelül három napig tart majd, és a szondát cirkumpoláris pályára állítja, mintegy 100 kilométeres magasságban. A negyedik fázisban a Luna-25 ellipszis alakú leszálló pályára állna, amelynek minimális magassága 18 kilométer, és puha leszállást hajtana végre a déli sarkvidéken.
India azt remélte, hogy 2019 szeptemberében elsőként landolhat a sarkvidéken, de a Chandrayaan-1 szonda Vikram leszállóegysége elvesztette a kapcsolatot és lezuhant. A júliusban indított Chandrayaan-3 küldetés már holdkörüli pályán van, és augusztus 23-ra tervezi a sarki leszállást.
A Szovjetunió űrprogramja a Luna-szondákkal számos történelmi elsőséget jegyzett. A Luna-1 volt az első űrszonda, amely 1959 januárjában elhagyta a Föld-Hold rendszert. Ugyanezen év szeptemberében a Luna 2 lett az első ember alkotta objektum, amely elérte a Holdat. A Luna 9 1966 februárjában hajtotta végre a puha leszállást, a Luna 10 pedig márciusban a Hold első mesterséges műholdja lett.
A 2027-ben indítani tervezett Luna-26, majd a későbbiekben a Luna-27 és Luna-28 állomások összetettebb tudományos feladatokat fognak ellátni. Az utolsó a Hold sarkvidéki anyagából hoz majd vissza mintát Földre.
Az orosz űrhajósok holdra szállását 2030-ra ütemezte be a Roszkoszmosz.
Bár a szovjetekhez képest az orbitális kutatásban az USA lemaradt, az Apollo-11 1968 júliusában végrehajtott első emberes holdraszállásával az USA követelte magának az első emberes holdraszállás címet. Az Apollo-programot 1972 decemberében leállították. Az utolsó szovjet holdi küldetés, a Luna 24 1976 augusztusában küldött vissza a Földre holdi talajmintákat tanulmányozás céljából.
