Húsz-huszonöt év múlva megvalósulhat az ember Marsra utazása – jelentette ki Alekszandr Danyiljuk, a CNYIIMAS (a gépgyártás központi tudományos kutató intézete) orosz állami űripari vállalat igazgatója a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnél csütörtökön megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. Az orosz szakember hozzátette, hogy ehhez a világméretű összefogásra van szükség.
Egyesíteni kell a vezető űrügynökségek nemzetközi programjait, a különböző országokban kidolgozott műszaki eljárásokat és a rendelkezésre álló eszközöket, anyagi forrásokat. Danyiljuk meggyőződése, hogy ez a nemzetközi összefogás megvalósul, és a Mars-projektek egyesítésével elindulhat 20-25 év múlva egy expedíció a vörös bolygóra.
A RIA Novosztyi emlékeztetett arra, hogy Dmitrij Rogozin, az űrkutatásért és űriparért is felelős orosz miniszterelnök-helyettes múlt hétfőn bejelentette: Oroszország számára elsődleges cél a Hold és a Mars meghódítása. A Roszkoszmosz állami űrkutatási hivatalt és egy sor minisztériumot arra utasítottak, hogy az orosz tudományos akadémiával és a Roszatom állami céggel együtt dolgozzanak ki javaslatokat a világűr távolabbi térségeinek kutatásáról szóló nemzeti programra.
Rogozin elvárása szerint a közös munka eredményeként Oroszországban megteremtenék a feltételeket ahhoz a minőségi technológiai ugráshoz, amely a világűr természeti kincseinek, a napenergiának, a Hold és a Mars, valamint az üstökös zóna forrásainak kiaknázását tenné lehetővé. Jurij Cserepnyin, az orosz energiatechnikai tudományos kutató és tervező intézet (NYIKIET) főkonstruktőre a RIA Novosztyinak elmondta, hogy Oroszországban még az idén megkezdik a nukleáris fűtőelemek kipróbálását a leendő atommeghajtású űrhajók számára.
A világűr távolabbi részeinek kutatásához szükséges, nukleáris hajtóművel ellátott szállító és energiaellátó modul létrehozatalán az úgynevezett modernizációs elnöki bizottság 2009-ben hozott határozata alapján, együttműködnek a Roszatom és a Roszkozmosz vállalataival. Cserepnyin arról számolt be, hogy a jövő űrhajóiban gázzal hűtött, kompakt nukleáris reaktorban hozzák majd létre a szükséges energiát, a hajtómű tolóerejét pedig elektromos töltésű atomok, azaz ionok felgyorsításával érik el. Az Oroszországban kifejlesztendő reaktorból nem jut majd ki radioaktív anyag a külső környezetbe – állította.
Az orosz főkonstruktőr a fűtőelemekről elmondta, hogy azoknak az “átlagos” nukleáris fűtőanyagoktól eltérően nagyon magas hőfokon kell működniük, éppen ezért különleges eljárást kellett kidolgozni a biztonságos alkalmazásra. Az elemek borítása különleges: molibdén alapú, tűzálló fémekből készült kristályos ötvözet.
Elmondta, hogy sok munkába tellett, amíg a szükséges mennyiségben előállították ezt az anyagot. Az elemekben használt fűtőanyag pedig urán-dioxid, amelyet az atomerőművekben alkalmazottnál nagyobb fokra dúsítanak. Cserepnyin közölte, hogy az űrhajózásban alkalmazandó nukleáris fűtőelemek kidolgozói a Szovjetunióban végzett atomenergetikai kutatások eredményeire alapozták munkájukat.
