Oroszországnak az Egyesült Államokhoz közeli „baráti országokban” kellene elhelyeznie nukleáris fegyvereit, válaszul Washington tervére, hogy saját taktikai fegyvereit Európába telepíti – javasolta Alekszej Zsuravljov törvényhozó.
Megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy a The Telegraph szombaton arról számolt be, hogy az Egyesült Államok 15 év után először akarja atomfegyvereit Nagy-Britanniában telepíteni, hogy ezzel ellensúlyozza az Oroszország által állítólagosan megnövekedett fenyegetést.
Zsuravljov, aki az orosz parlament védelmi bizottságának első elnökhelyettese és a Rogyina (Haza) párt vezetője, a Telegramon közzétett bejegyzésében rámutatott, hogy Nagy-Britanniának saját atomfegyverei vannak, és hogy az Egyesült Államok már több, Oroszországhoz közeli európai országba is telepítette atomarzenáljának egy részét.
„Ezért nem valószínű, hogy [az atomfegyverek további telepítése Nagy-Britanniába] hatással lenne a katonai-politikai helyzetre” – vélte Zsuravljov.
A politikus mindazonáltal azt javasolta, hogy Moszkva fontolja meg saját atomfegyvereinek az USA-hoz közelebbi telepítését, és
küldje azokat „baráti országokba, például Kubába, Venezuelába és Nicaraguába”.
Zsuravljov ugyanakkor elismerte, hogy a fegyverrendszerek nagyot fejlődtek az 1962-es kubai rakétaválság óta eltelt években. „A területünkről indított orosz hiperszonikus rakéták gyorsabban elérnék az Egyesült Államokat, mint az amerikai alvilágból indított szubszonikusak” – írta a képviselő.
Ajánló
Arra is rámutatott, hogy Oroszország stratégiai repüléssel, valamint a világ óceánjain ismeretlen helyeken állomásozó tengeralattjárók hatalmas arzenáljával rendelkezik.
„Vannak módszereink arra, hogy válaszoljunk az USA és az általa ellenőrzött NATO bármilyen beavatkozására” – mondta Zsuravljov.
Az orosz külügyminisztérium korábban arra figyelmeztetett, hogy Moszkva kénytelen lesz ellenintézkedéseket hozni abban az esetben, ha az amerikai nukleáris robbanófejek visszatérnek Nagy-Britanniába. Oroszország többször is azzal vádolta a Nyugatot, hogy szítja az európai feszültségeket, és a NATO folyamatos keleti terjeszkedését nevezte meg az ukrajnai konfliktus egyik fő okaként.
Eközben számos nyugati tisztségviselő – köztük az Egyesült Királyság, Németország, Észtország, sőt a NATO Katonai Bizottságának elnöke is – szította a félelmeket egy feltételezett orosz támadástól Európában a következő néhány évben, és felszólította a nyugati kormányokat és polgárokat, hogy készüljenek fel egy Moszkvával való súlyos konfliktusra.
Oroszország azonban tagadta, hogy tervezné a szomszédos európai országok lerohanását, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig álhírnek nevezte az állításokat. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt is hangsúlyozta, hogy Moszkvának „sem geopolitikai, sem gazdasági, sem katonai szempontból… nem áll érdekében… háborút vívni a NATO ellen”, és ehelyett inkább az Egyesült Államok vezette blokkal való kapcsolatok javítását részesítené előnyben.
