Az Európa számára az orosz gáz helyettesítését célzó Nabucco vezeték terve elvesztette értelmét – vélte Valerij Jazev, az Orosz Gáztársaság elnöke kedden azon a moszkvai értekezleten, amelyet a RIA Novosztyi hírügynökség közreműködésével Brüsszelben dolgozó újságírók videokonferencia keretében kísérhettek figyelemmel. A tanácskozás témája Oroszország Európával kapcsolatos gázstratégiája volt. Jazev a Nabucco projekttel kapcsolatban azt mondta: az azerbajdzsáni Sah Deniz gázmezőről kiderült, ott nem található annyi gáz, ami lehetővé tenné évente 30 milliárd köbméter földgáz továbbítását Európába, amiről az eredeti tervek szóltak. Az alternatívaként felmerült Türkmenisztán gázkészlete „elveszett Európa számára” – fogalmazott a 2001 májusában olaj- és gázipari társaságok által létrehozott nonprofit szervezet elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy a türkmén gázt a kínaiak vásárolják meg, és fejlesztik az ezt szolgáló kapacitásokat. Szintén problémásnak nevezte az Azerbajdzsánból esetleg kiinduló, Oroszországot elkerülő gázvezeték megvalósíthatóságát, mégpedig amiatt – fogalmazott -, hogy „tisztázatlan a Kaszpi-tenger nemzetközi státusa”. Az MTI kérdésére ugyanakkor Jazev elismerte, hogy az orosz Gazprom vállalat mind Azerbajdzsánban, mind Türkmenisztánban keresi a gázvásárlási lehetőségeket. Ezt az üzleti élet természetes velejárójának mondta.
Az orosz tervek – mondta a nemzeti gáztársaság elnöke – a földgáz-kitermelés további jelentős növeléséről szólnak. Jazev azt jósolta, hogy 2030-ra el fogják érni az évi ezer milliárd köbméter kitermelését. Számítanak az európai piacra, ahol jelentős részesedést remélnek továbbra is. Megjegyezte, hogy nem csupán a vezetékes gáztovábbítás infrastruktúrájának fejlesztésére kívánnak összpontosítani – bár a Déli Áramlat vezetéképítési munkálatai éppen a közeljövőben, december 7-ikén kezdődnek meg -, hanem az úgynevezett LNG-eljárásra, vagyis a gáz cseppfolyósított állapotban történő szállítására is.
A moszkvai konferencián Alekszandr Novak orosz energetikai miniszter nem zárta ki, hogy az LNG-technológia hasznosításának keretében orosz részről oldjanak a Gazprom exportmonopóliumán. Az orosz gázt ugyanis a törvények alapján jelenleg csak a Gazprom exportálhatja.
„Elméletben léteznek opciók kifejezetten az LNG tekintetében. Hogy milyen formát kell alkalmazni, milyen megállapodás-rendszert kell kötni a Gazprom exportrészlegével vagy másokkal, ezt specifikus jelleggel kell majd meghatározni” – fogalmazott az orosz miniszter.
Energetikai körökben elterjedt az a vélekedés, hogy a főként az amerikaiak által alkalmazott palagáz-kinyerési technológia versenyhelyzetet teremthet az orosz gázexport számára. A palagáz olyan földgáz, ami nem a talaj alatti nagy kiterjedésű rendszerekben található – és a záróréteg megbontásával könnyen kinyerhető -, hanem geológiai palaalakzatok apró üregeiben, illetve mikroszkopikus átmérőjű csatornáiban, repedéseiben rejtőzik. Kinyeréséhez nagy nyomással hatalmas mennyiségű vizet – és homokot, valamint vegyi anyagokat – kell bepumpálni a föld alatti lelőhelyre. A technológia hasznosságáról, illetve kockázatairól megoszlanak a vélemények.
Jazev a videokonferencián azt hangsúlyozta, hogy Európában ma még inkább csak a palagázkészletek lehetséges nagyságának a felmérésénél tartanak, így ez nem veszélyezteti a nagy mennyiségben rendelkezésre álló orosz földgáz piaci lehetőségeit.
