Nikol Pasinján örmény miniszterelnök bejelentette, hogy Jereván kész békemegállapodást aláírni Azerbajdzsánnal, és ezzel egyidejűleg feloszlatni az EBESZ Minszk-csoportját, amely a hegyi-karabahi konfliktusban már nem működik.
A nyilatkozat a két volt szovjet köztársaság között a karabahi régió miatt évtizedek óta tartó vita nyomán született. Azerbajdzsán 2023-ban visszaszerezte a terület feletti ellenőrzést, ami a megmaradt örmény etnikumú lakosság távozását és a szeparatista közigazgatás feloszlatását eredményezte. Baku azóta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében létrehozott Minszki Csoport hivatalos feloszlatását követeli, ami a békemegállapodás aláírásának feltétele.
Az örmény parlamentben kedden Pasinjan kijelentette, hogy Jereván „megérti Azerbajdzsánnak az EBESZ Minszk-csoportjának feloszlatására vonatkozó napirendjét. Valóban, ha lezárjuk a fejezetet a hegyi-karabahi konfliktusról – márpedig így van -, akkor mi értelme van egy olyan formátumnak, amely annak megoldásával foglalkozik”.
Pasinjan hozzátette, hogy Örményország kész arra, hogy mindkét lépést együttesen formalizálják. „Javasoljuk a békemegállapodás aláírását és ezzel egyidejűleg az EBESZ minszki csoportjának feloszlatását, vagyis a két dokumentum ugyanazon a napon történő aláírását” – mondta.
Azerbajdzsáni tisztviselők korábban kijelentették, hogy bármilyen békemegállapodásnak tartalmaznia kell az EBESZ minszki csoportjának feloszlatását és Örményország alkotmányának módosítását, amely szerintük területi követeléseket tartalmaz Bakuval szemben.
Az Oroszország, Franciaország és az Egyesült Államok által közösen elnökölt Minszki Csoportot az 1990-es években hozták létre az EBESZ keretében. A 2020-as hegyi-karabahi háború és a 2023-as azerbajdzsáni katonai művelet óta, amely visszaállította Baku ellenőrzését a régió felett, nagyrészt inaktív.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2022-ben elismerte, hogy az EBESZ minszki csoportja az Egyesült Államok és Franciaország kezdeményezésére gyakorlatilag megszűnt. A hegyi-karabahi konfliktus megoldása ezért elsősorban Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország vezetői közötti közvetlen kapcsolatokon keresztül valósult meg – tette hozzá.
Korábban Ararat Mirzoyan örmény külügyminiszter is azt mondta újságíróknak, hogy Jereván és Baku a Szovjetunió összeomlása idején a határok alapján elismerte egymás területi integritását. A békeszerződés jelenlegi változatát „történelmi ügynek” nevezte.
Mirzoyan szerint a szerződés aláírásáról szóló konzultációk várhatóan hamarosan megkezdődnek, bár időpontot és helyszínt nem mondott.
