Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi tervével nem lehet nyerni, ezzel csak veszíteni lehet, ezért mi ebben nem veszünk részt – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő elmondása szerint az EU két csoportból áll az ukrán háborúval összefüggésben: „vannak a többiek meg mi„. Magyarország ugyanis a kezdetekkor bejelentette, hogy mi nem akarunk részt venni a háborús erőfeszítésekben, az EU többi országa pedig benne van a háborúban – jegyezte meg.
Nem közvetlenül ütköznek össze Oroszországgal, mert kettejük között ott van Ukrajna, és az ukránok harcolnak a frontvonalon, ők is halnak ott meg. De valójában az EU úgy viselkedik, mint egy hadviselő fél – emelte ki, hozzátéve, Magyarország az elején világossá tette, hogy ez rossz stratégia, ezt a háborút nem lehet megnyerni, tárgyalások kellenek.
Hozzátette, meg kell próbálni minél hamarabb lezárni a háborút, hogy minél kevesebben haljanak meg, hogy Ukrajna minél kevesebb területet veszítsen, hogy mi, magyarok és általában az európaiak is vissza tudjunk térni a békés élethez.
Ne kelljen dollár- és eurómilliárdokat a háborúba küldeni és ott elégetni, ne kelljen szankciókat bevezetni, ne tegyük tönkre az európai kereskedelmet és energiarendszert, ne hozzunk létre olyan helyzetet, amikor az energiaárak megnőnek, óriási inflációt gerjesztve, ne csináljuk azt, hogy az európai gazdaságban a gáz ára négy-ötszöröse az amerikainak – ismertette a magyar álláspontot, hozzátéve: „azt is mondtuk, hogy ennek a vége vereség lesz„.
Elmondta: most az EU másik 26 országa döbbenten hallgatta Zelenszkij elnököt arról, hogy neki van egy győzelmi terve. „De hát eddig mije volt?„ – tette fel a kérdést.
„Az, ami eddig tervként létezett, arról kiderült, hogy a vereség terve, most erről át akarnak váltani a győzelem tervére” – fogalmazott Orbán Viktor. Hangsúlyozva: mi ebben nem veszünk részt, kívánjuk az ukránoknak, hogy legyen igazuk, de ezzel a győzelmi tervvel nem lehet nyerni, ezzel csak veszíteni lehet.
Orbán Viktor az ukrán atombomba-fejlesztési tervekre vonatkozó sajtóértesülésekre reagálva elmondta: amit személyesen hallott Zelenszkij elnöktől, abból nem hallotta ki, hogy az ukránok komolyan gondolnák, hogy atomhatalommá fejlesztik magukat.
„De az ember megijed ennek a lehetőségétől is” – jegyezte meg, hozzáfűzve: a helyzet súlyosságát mutatja, hogy egy talán nem is létező ukrán terv is pánikszerű hullámokat tud vetni az európai közvéleményben.
Mindenki érzi, olyan közel vagyunk annak lehetőségéhez, hogy a háború egyszer csak berobban egész Európában, hogy táptalaját adja ez a helyzet az ilyen félinformációknak. A szolgálataink dolgoznak azon, hogy tisztázzuk, tényleg van-e atomfegyver-építési terve Ukrajnának – közölte.
Arról is beszélt, hogy az Európai Néppárt (EPP) egy olyan Európát képzel el, ami rossz a magyaroknak, hozzátéve, hogy Brüsszel egy saját maga által kinevezett, helytartóként, megbízottként ideküldött kormányt akar látni a mostani helyett.
Az EPP Orbán Viktor távozását sürgető plakátja kapcsán a kormányfő úgy nyilatkozott: ennek oka lehet a háborúval kapcsolatos magyar álláspont is, mivel felvetette, hogy a német kancellár és a francia államfő kezdjen tárgyalásokat „akár a maguk, akár Európa nevében” az oroszokkal „még mielőtt az amerikaiak a színre lépnek„.
Hozzátette: az Európai Néppárt szintet lépett a legutóbbi európai parlamenti vitában, ahol „bejelentették a saját igényüket” kabinetje távozására, hogy az új, saját pártcsaládjához tartozó kormány „csináljon egy olyan politikát, ami tetszik Brüsszelnek, tehát engedje be a migránsokat, lépjen be a háborúba, fogadja el a genderideológiát és szüntesse meg a gyerekvédelmi rendszert Magyarországon„.
Emellett „van egy csomó gazdasági követelésük is: ne adóztassuk meg a multijaikat, ne gyötörjük a bankjaikat” – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette: a magyarok másfél év múlva, a következő választásokon eldöntik, ki vezesse az országot, addig a kampányolás helyett dolgozni kell, és „a brüsszelitől különböző politikánkat a gazdaságban és a külpolitikában is vigyük sikerre„, mert „nehogy már a németek mondják meg, hogy mi legyen Magyarországon„.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a háború kezdete óta a pozíciók Oroszország javára és Ukrajna rovására változtak, „tehát jó ötlet, hogy tárgyaljunk az erő pozíciójából, csak az a baj, hogy gyengék vagyunk; most a győzelmi terv arról szól, hogy leszünk majd erősek, de hát éppen elveszítjük a háborút„.
Az Európai Unió összes többi országának háborús stratégiája van, Magyarországnak meg békestratégiája van
– jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva, „a jó ötlet, hogy ne harcoljunk, a jó ötlet az, hogy kössünk békét, vagy legalábbis legyen tűzszünet, és próbáljuk lezárni a konfliktust minél kisebb veszteséggel és minél jobb perspektívákkal a jövőt illetően„.
Bajok vannak az Európai Unióban, és pont azok a bajok jelentik a legnagyobb kihívást, amelyekben Magyarország más válaszokat ad – mondta Orbán Viktor, aki a migrációt, a rezsicsökkentést és a háború ügyét hozta erre példának.
Úgy értékelt: Magyarország tízmilliós országként nem kellene, hogy „tétel legyen„, a nemzeti össztermékünk nem a legmagasabb az Európai Unióban, nem nekünk van a legnagyobb hadseregünk, nem nekünk van a legnagyobb befolyásunk, „szóval akár békén is hagyhatnának bennünket„.
Hozzátette: a probléma az, hogy „amit mi csinálunk Magyarországon, az nagyjából az, amit az európai nép is szeretne látni otthon, és aminek a saját kormányuk épp az ellenkezőjét csinálja„.
Nálunk viszont „nincs migrációs krízis, mert nem engedjük be őket, miközben ők beleverik a fejüket a falba, hogy hogy lehetnek ilyen szerencsétlenek, hogy beengedték milliószámra a migránsokat, akikkel most nem tudnak mit kezdeni, és csak jönnek és jönnek és jönnek” – fogalmazott.
Szerinte hasonló a helyzet a rezsi ügyében is, ahol azt a kérdést teszik fel az európai emberek, hogy lehet, hogy Magyarországon – amely messze nem a leggazdagabb ország az Európai Unióban – fizetik a családok a legkevesebbet az áramért és a gázért.
Jelezte: az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban pedig az európai emberek azt kérdezik, miért van az, hogy az ő kormányaik „nyakig állnak a háborúban„, miközben Magyarország a béke oldalán van, mint az európai emberek többsége.
Magyarország példa az európai emberek szemében a saját kormányaikkal szemben; „egy tüske a köröm alatt, egy szálka, ami kellemetlen helyzetbe hozza az európai kormányokat” – jelentette ki.
Megjegyezte: próbálja ennek a jelentőségét csökkenteni, „elmenni a fal mellett” és nem provokálni, annak érdekében, hogy „hagyjanak minket békén„, de az európai vezetők érzik a kihívást, hogy itt nem egyszerűen Magyarországról van szó, hanem arról, hogy az európai politikát, a gazdaságpolitikát, a katonapolitikát, az energiapolitikát, a migrációs politikát, mind lehetne másképpen csinálni.
A legnagyobb baj velünk az, hogy sikeresek vagyunk – állapította meg, példaként hozva a gazdasági növekedést vagy a migráció ügyét.
A miniszterelnök szerint Magyarország így akaratán kívül kihívást jelent a rossz politikát folytató uniós országok számára, ami megnöveli a tekintélyét is. Orbán Viktor jelezte: a múlt héten találkozott a német kancellárral, a jövő héten pedig a francia elnök fogadja. „Jól láthatóan fölértékeli Magyarországot a külpolitika világában az, hogy mi másképpen csináljuk a dolgokat, és ez sikeres” – fogalmazott.
„Azt hiszem, hogy a befolyásunk nagyobb annál, mint amit egyébként az ország mérete és tényleges gazdasági-katonai ereje indokolna„ – mondta a kormányfő.
Orbán Viktor nagy jelentőségűnek tartja a nemzeti konzultációt, mert szerinte azzal kell megvetni az új gazdaságpolitika fundamentumait.
A kormányfő azt mondta, jövő évben „megindulunk„, alakul az a 21 pontos gazdasági akcióterv, ami nagy lendületet tud adni a magyar gazdaságnak; „lesz nagy csodálkozás„, amikor 2025-ben ismertetik a gazdaság első negyedéves számait.
Hozzátette: miközben a világ változik, Európa helyben jár, holott alkalmazkodnia kellene, de nem tud vagy nem esik jól neki.
Ehhez képest Magyarország ki fog lőni, mert egy gyors alkalmazkodással, a gazdasági semlegesség politikáját meghirdetve és megerősítve el tud lépni a versenyben, feltéve, ha az emberek is megerősítik ezt a nemzeti konzultáción keresztül – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök rámutatott, egy új gazdaságpolitikának vannak nehézségei, nehéz lendületet venni, sokat kell dolgozni, némi kockázat is van, és csak akkor szabad belevágni, ha az emberek is támogatják azt, és elfogadják, hogy Magyarországnak saját úton járó gazdaságpolitikát érdemes folytatnia.
A kormány gazdaságpolitikai terveivel kapcsolatban hangsúlyozta, ha háború lesz, akkor a tervek az asztalfiókban maradnak, ugyanis háború idején nem ilyen gazdaságpolitikára van szükség.
Úgy folytatta, imádkoznak és szurkolnak Donald Trumpnak az amerikai elnökválasztáson, és bízik abban is, hogy el lehet kerülni a bevonódást a háborúba. „Csak ne legyen több győzelmi terv” – fogalmazott.
A kormányfő a gazdaságpolitika másik fundamentumaként beszélt arról, hogy a migrációtól mindenképpen meg kell védeni az országot, migránsmentes övezetként kell megtartani Magyarországot. Szerinte a migráció azon túl, hogy terrorveszélyt, bűnözést hoz magával és feszültségeket szít, rengeteg pénzt is felemészt. Most Magyarország büntetést kap Brüsszelből, mert nem engedi be a migránsokat, de az a büntetés még mindig jóval kisebb, mint az a pénzügyi teher lenne, amit azért kellene elviselnie, mert beengedi őket – fejtette ki.
A tervek közül kiemelte a béremelést, a lakhatás olcsóbbá tételét elsősorban a fiataloknak, a családok megsegítését a gyerekek után járó adókedvezmény megkétszerezésével, a kis- és közepes vállalkozásokat segítő Demján Sándor-tervet.
Jövőre a mindennapi életben látványosan mutatkozik majd meg ez az új gazdaságpolitika, ha sikerül a nemzeti konzultáción megerősíteni – összegzett.
Kitért arra, Európa versenyképessége lecsökkent az elmúlt tízegynéhány év történései miatt, Amerikáé meg Kínáé javult, és Európa erre a helyzetre bezárkózással, blokkosodással, védővámokkal, alapvetően egy „sündisznóállással” reagál. A kormányfő ezt rossznak tartotta és azt mondta, a magyar politikának a konnektivitás, a gazdasági semlegesség a lényege, „mindenkivel kereskedni kell, mindenkivel versenyezni kell, minden nemzetközi cégben, amelyik versenyképes, valahogy részt kell vennünk, be kell társulnunk, együtt kell működnünk, hogy a világban keletkező nagy mennyiségű gazdasági haszonból jusson Magyarországnak is„.
