Az elmúlt időszak globális fejleményei viharosak voltak, és az európai politikát súlyos kihívások uralják – mondta a miniszterelnök pénteken Asztanában, a Türk Államok Szervezete 10. csúcstalálkozóján.
Orbán Viktor a találkozón elmondott beszédében úgy fogalmazott, nehéz dilemmákkal szembesülünk, s a válaszok, amelyeket Európában adni fogunk, erős hatással lesznek a türk világ és a kontinens kapcsolatára.
A miniszterelnök kijelentette: európai nézőpontból a globális biztonság, a hidegháború vége óta, most van a legrosszabb állapotban. „Soha nem volt a helyzet olyan nehéz és bonyolult az elmúlt harminc évben, mint most” – húzta alá.
A kormányfő emlékeztette a tanács résztvevőit, hogy másfél éve tart az orosz-ukrán háború, a Közel-Keleten fegyveres konfliktus van, az Európai Unió országaiban a terrorfenyegetettség egyre súlyosabb, és a migráció „lökéshullámait” nem tudják megállítani Európa határainál, az egyetlen kivétel ez alól Magyarország.
Hozzátette: a világgazdaság rövid időn belül kétszer is fejre állt, egyszer a Covid, egyszer az ukrajnai háború miatt, miközben megemelkedtek az energiaárak, ami súlyosan rontja az európai versenyképességet.
„Az európai dilemma úgy hangzik, hogy mi Európa érdeke, a világgazdaság blokkosítása, vagy a globális összeköttetések, a konnektivitás fejlesztése” – fogalmazott Orbán Viktor.
Kifejtette, az egyik irányzat a blokkosodás felé szeretné tolni Európát: először elvágták a kontinens gazdaságának alapját adó európai-orosz gazdasági együttműködés szálait, és azon vitatkoznak, hogy a keleti kapcsolatokat – ideértve a kínait is – korlátozzák-e.
Ajánló
Orbán Viktor szerint a másik irányzat – ahová Magyarország is tartozik – erősíteni szeretné az együttműködést, és az egymásrautaltságban fejlődési és a versenyképességi növekedési lehetőséget lát.
„Ezért mi azt szeretnénk, ha a következő időszak a konnektivitásról és a globális összeköttetésekről szólna” – hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy úgy ismeri a türk tanácsot, mint a „konnektivitás bajnokát”, és az a meggyőződése, hogy az az irány, amit az elmúlt években követtek, a jó irány.
A kormányfő kitért az ukrán-orosz háborút övező európai vitára, megjegyezve, hogy ez mindenki számára, aki a kontinensen él, beleértve a magyarokat is, közvetlen kockázatot jelent.
„Eltelt másfél év, és azt kell mondjam, nyilvánvaló, hogy az eddigi európai stratégia kudarcot vallott” – emelte ki.
Hozzáfűzte, a terv az volt, hogy Ukrajna harcol, mi, nyugatiak, adjuk a pénzt és a fegyvereket, így Ukrajna győz, Oroszország pedig veszít a csatamezőn, változások lesznek Moszkvában, és az új orosz vezetéssel meg lehet majd állapodni.
A miniszterelnök szerint ez egy ambiciózus és logikus terv volt, de nem működik, ezért most az a kérdés uralja az európai politikát, hogy szembe nézzenek-e a realitásokkal és kidolgozzanak-e egy „B” tervet.
Emlékeztetett: az unióban napirenden van, hogy adjanak-e 50 milliárd eurót Ukrajnának.
Orbán Viktor ezt úgy értékelte, ez annak a jele, hogy a többség még mindig azt gondolja, az előző, már megbukott startégiát kell folytatni, azt kell finanszírozni.
A miniszterelnök hozzátette, ez a vita nagy feszültséget okoz az európai országok között és legalább két hónapig fog tartani.
„Tájékoztatom az elnök urakat, hogy Magyarország egy „B” tervet szorgalmaz, amely tűzszünetre, béketárgyalásokra és egy új európai biztonsági architektúra felépítésére irányul, és amely megnyugtató Ukrajna számára is és elfogadható az oroszoknak is” – mondta a kormányfő.
Ajánló
Orbán Viktor hangot adott azon meggyőződésének, hogy az új európai biztonsági architektúrában Törökországnak, és Törökországon keresztül a türk világnak is meg kell jelennie, mert Törökország nélkül nem lehet elképzelni egy fenntartható és hosszú távú európai biztonsági struktúrát.
Közölte, a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Türk Államok Szervezetének szerepe felértékelődik; a türk államok eddig képesek voltak mérsékelni a konfliktusokat, csökkentették az eszkalációs kockázatokat. „Ezt a politikát Magyarország továbbra is szeretné erősíteni a Türk Államok Szervezetében” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország készen áll a Türk Befektetési Alap munkájában való részvételre, s fenntartja a korábbi vállalását a 100 millió eurós hozzájárulásra.
Megköszönte, hogy Magyarország csatlakozhatott a zöld pénzügyi tanács munkájához, és emlékeztette a tanács tagjait arra, hogy Magyarország azon 20 ország közé tartozik a világon, amelyeknek úgy nő a GDP-je, hogy közben csökken a károsanyag-kibocsátása.
Orbán Viktor beszédében megköszönte Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfőnek a meghívást, megjegyezve, hogy nagy örömmel jött a csúcstalálkozóra, majd sikeres elnökséget kívánt neki. Kifejezte a „magyar emberek tiszteletét” Recep Tayyip Erdogan török államfőnek és Törökországnak a köztársaság megalapításának 100. évfordulója alkalmából. Úgy fogalmazott, hogy „mi, magyarok, tudjuk, hogy milyen fantasztikus teljesítmény volt ez 100 évvel ezelőtt Törökország részéről, amire – sajnálatos módon – 100 évvel ezelőtt mi, magyarok, nem voltunk képesek”.
Köszönetet mondott Recep Tayyip Erdogannak azért is, amiért erőfeszítéseket tett az európai béke helyreállítása érdekében.
Orbán Viktor külön köszöntötte Savkat Mirzijojev üzbég államfőt, és megköszönte neki, hogy sikeresen vezette a Türk Államok Szervezetének munkáját „egy nagyon nehéz és bonyolult” időszakban.
A miniszterelnök sok sikert kívánt Ilham Alijev azeri elnöknek a térség stabilizálása érdekében végzett munkájához, és sok sikert kívánt neki a karabahi újjáépítéshez.
