Ha nincs rezsivédelem Magyarországon, alacsonyabb életszínvonal kopogtat be az ajtón – mondta Orbán Viktor a Mandiner Hotel Lentulai című műsorában vasárnap.
Kiemelte, az emberek azt is látják, a kormány már jó évtizede harcol azért, hogy ez ne következzen be.
Aláhúzta: áremelkedés, infláció, háború és Covid, mégis tudják tartani a rezsivédelmi rendszert, amely mindenki érdeke, ez nem pártpolitikai kérdés.
Rámutatott:
az Egyesült Államok, Oroszország és Törökország is kell ahhoz, hogy Magyarország továbbra is abban a különleges és kivételes helyzetben maradjon, hogy összevetve az európai országokkal, itt fizessék az emberek a legalacsonyabb rezsit.
Megjegyezte: a magyar rezsiköltségek dupláját fizetik a románok, háromszorosát a lengyelek, négyszeresét a csehek, az osztrákoknál és a németeknél pedig még ennél is többet. Igaz, hogy többet keresnek, de ennyivel többet nem – rögzítette, hozzátéve: nehezedik az élet, különösen a háztartások ellátása energiával, illetve annak az ára.
Kiemelte: az államot azért tartják, hogy azokon a pontokon, ahol a gazdaság elkezd az emberek ellen dolgozni, ott avatkozzon be, ez a normális. Úgy kell beavatkozni, hogy a hatás minél hosszabb ideig fenntartható, és a rendszer mindenki számára elfogadható legyen. Ez lehetséges, bár a liberálisok, baloldaliak nem hiszik és nem tartják helyesnek – húzta alá.
A Tisza kijelentéséről, hogy a magyarok nem tanulnak meg így spórolni, azt mondta: ez az igazi „libsi, bolsi, fölsőbbrendűségi tudatból jön”, ami a világot úgy látja, hogy vagyunk mi, okosok, és a nép, aki nem okos és meg kell tanulnia, mi az okosság. Ezt a gondolkodásmódot vérlázítónak nevezte.
A kormányfő úgy értékelt, hogy zajos év volt az idei, nagyon sok minden adódott össze.
Felidézte, hogy januárban lépett hivatalba Donald Trump régi-új amerikai elnök és azóta megváltozott a világ. Hivatalba lépése nemcsak szimbolikusan, hanem valóságosan is lezárt egy korszakot. Jól láthatóan kezd kibontakozni egy új korszak, egyre tisztábban látható, mi lesz az az új korszak, amelyben élni fogunk – fejtette ki.
Ajánló
Ezért ez nem egy szokásos választások előtti év zajossága, ahhoz hozzáadódik a nagyvilág átváltozásból adódó zaj – mondta.
Advent kapcsán kitért arra is, hogy nincs elcsendesedés, mindenki „torka szakadtából üvölt”. Zajos és aktív a belpolitika, a külpolitika talán még inkább. Nemcsak hangos, hanem súlyos dolgok is történnek – mutatott rá.
Beszélt arról is:
Donald Trump első elnökjelöltsége idején is azt gondolta, olyan változások jönnek a világban, amelyek közepette „legény kell a gátra”, a hagyományos elit körein kívülről érkező egyszemélyi vezetőre lesz szükség, „aki nem fél felborítani az asztalt”, mert a demokrácia ismert intézményei nem lesznek elegendők a szükséges döntések meghozatalához.
Már akkor alkalmasnak látta a feladatra Donald Trumpot – tette hozzá, megjegyezve, az amerikai elnök második ciklusának pozitív következményei „nagyságrenddel haladják meg a negatívokat”.
A kormányfő hadüzenetnek nevezte a befagyasztott orosz devizatartalék lefoglalását és átadását Ukrajnának.
Nem tudom, mi lesz a következménye, de ez sokkal súlyosabb dolog, mint ami első hallásra talán megfogalmazódna az ember fejében. Ez gazdaság ügynek tűnik, de ez nem az. Ez a háborúba való belépés közvetlen mozdulata – fogalmazott Orbán Viktor.
Ajánló
Kiemelte: valami új rajzolódik ki a világpolitikában: a NATO két pillére, az amerikaiak és az európaiak „élesen eltérő dolgokat mondanak”.
Amerika békét akar, Európa meg háborút – jelentette ki, hozzátéve, a szemünk előtt kibontakozó új világ láthatóan magában hordozza az amerikai-európai konfliktusok lehetőségét.
A lassan négy éve tartó ukrajnai háború kapcsán felidézte: kezdetben „nem voltunk annyira egyedül, mint most” a kimaradást célzó állásponttal, mert a németek egyetértettek azzal, aztán „az amerikaiak meg a többi európai uniós ország együtt benyomta őket a háborúba”, és innen jutottunk el oda, hogy a NATO főtitkára világháborúval „riogat”.
Washingtoni látogatásáról szólva Orbán Viktor megjegyezte: annak eredménykeént nemcsak az Oroszországot sújtó szankciók alóli kivételt kaptuk, de gazdasági, energiavásárlási, nukleáris együttműködési, hadiipari és pénzügyi megállapodások is születtek. Utóbbiak arra az esetre, ha „Magyarországnak pénzügyi gondjai adódnának, mondjuk a brüsszeli áskálódás miatt”.
Orbán Viktor elmondta:
a nemrégben nyilvánosságra hozott új amerikai nemzetbiztonsági stratégia kirajzolja, hogy „az amerikai-magyar kapcsolat egy különleges kapcsolattá vált”, miközben az amerikai álláspont a világ állapotáról és a szükséges teendőkről „élesen elvált és szemben is van azzal, amit ugyanezekről a kérdésekről az európaiak Brüsszelben gondolnak”.
Egy merőben új helyzet van a világban – tette hozzá.
A magyarok külpolitika iránti érdeklődését a tapasztalattal magyarázta. Mindenkinek van olyan történelmi tapasztalata és tudása, hogy ami a világban történik, az előbb-utóbb, valamilyen formában itt is megjelenik.
A 20. században ez leginkább rosszul jelent meg, inkább kárvallottjai voltunk és ez alól egyetlen kivétel a szovjet birodalom összeomlása volt, ami összességében jótékony hatással volt ránk, hozzá kezdhettünk egy olyan világ építéséhez, amelyben jobban érezzük magunkat.
Az emberek azt is érzik, valami változik, valami történik a világban, ami nem megszokott – jegyezte meg a miniszterelnök.
A miniszterelnök azt mondta, a digitális polgári köröket azért indította el, mert olyan érzésük volt: „a digitális világ nem a miénk”.
Kifejtette, a balosok elfoglalták a digitális világot, mert jobban fekszik az életfilozófiájukhoz, ők inkább nihilisták, a jobboldaliak meg inkább kiállnak valami mellett.
Hozzátette, a közélet is egyre zajosabban húzódott át a digitális térbe, és a jövő diskurzusai is inkább ott lesznek, emellett a digitális teret hozzá lehet igazítani a jobboldal filozófiájához.
Orbán Viktor azt mondta, kiderült közben, hogy a közéleti gondolkodás tereit ezeknek „a műszaki eszközöknek a gazdái”, például a Facebook, szűkíteni fogják, és ugyan sok mindent be tudnak tiltani, de az egymással való beszélgetést azt nem lehet, ennek pedig nemcsak a választásokra, hanem a politikai közéletre is nagy hatása lesz.
A kormányfő a digitális polgári köröket civil mozgalomnak nevezte, amely érintkezik politikai kérdésekkel, de ezeket nem szabad behúzni a pártpolitikába.
Arról, hogyan értékeli, hogy a Tisza Párt „rászervez” a digitális polgári körök országjáró programjaira, közölte: míg a jobboldaliak azért jönnek össze, hogy jól érezzék magukat egymással, a másik oldal provokál. „Ők azért jönnek össze, hogy elrontsák a mi örömünket, hogy provokáljanak” – fogalmazott.
Kitért arra, új képességeket követel ez az új világ, amelyhez alkalmazkodni kell. Ez vagy sikerül, vagy nem, de azt sem dobják ki a hajóból, akinek nem sikerült – mondta, hozzátéve: szakértőkre, okos emberekre mindig szükség van.
A kormányfő azt mondta, sok kultúrpesszimista észrevétele van a digitális világgal kapcsolatban, de annak van pozitív oldala is, az, hogy ami kamu, nem él meg. Hogyha te kamuzol, fél perc alatt megbuksz, elkapcsolnak és érdektelen leszel – mondta.
Választás előtt fél évvel a balosok sorompóba szokták léptetni az összes elérhető erőforrásukat – mondta. Hozzátette, ahhoz képest, hogy a kormányoldal kétharmaddal nyert az előző választáson, előtte öt-hat hónappal még azt lehetett hallani, hogy kétharmaddal fognak veszíteni.
A választás előtt fél évvel „kakofónia van”, a választási időszak elválasztja a pelyvát a magtól, de mire megérkezik a választás, már csak a lényeg marad meg, a fontos dolgok – fogalmazott.
A választáshoz közeledve egyre inkább a lényegről, kormányképességről, felelősségről, alkalmasságról, megbízhatóságról, kiszámíthatóságról, biztonságról van szó – jelentette ki. A kormány mögött van 15 év, ami egyfelől hátrány, mert a munkájában mindig lehet találni valami hibát, de másfelől esélyt ad arra, hogy, bizonyítsa komolyságát, hűségét, lojalitását – érvelt. Mindezt úgy foglalta össze: ahogy közeledik a választás, a kormányképesség egyre nagyobb súllyal esik latba, és ez számukra kedvező.
A kormányfő a bizonytalan szavazókról szóló felvetésre kifejtette:
az emberek magukban nem bizonytalanok, tudják mit várnak, csak még nem jött el az a pillanat, amikor az élettől, közélettől elvárt szempontjaik összetalálkoznak a döntéssel.
Ők tudják, hogy mit akarnak, csak ezt még nem fordították le politikai döntésre – tette hozzá, hangsúlyozva, „oda fognak érni, és ahogy szoktak, le fognak szavazni szerintem a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra, a komolyságra meg a tapasztalatra”.
A Tisza Párt szimpatizánsait úgy jellemezte, hogy „indulatok alatt vannak”. A politikában létezik az a tudás, hogy ha van valami rossz, akkor arra alapozva korbácsold fel az érzelmeket és érzelmileg fordítsd szembe a politikai ellenfeleiddel a szavazókat – fejtette ki Orbán Viktor. Hangot adott annak a meglátásának, hogy a baloldalon ezt rendszeresen csinálják, mindig indulati térbe helyezkednek, mindent „indulati energiával látnak el”. Ez azonban elmúlik, csak néhány napig működik, ezt nem lehet ráigazítani a választás napjára – jelentette ki. Ahogy közeledik a választás, már előkerülnek az igazán fontos szempontok – közölte, hozzátéve, a magyar nép „szeret erőseket mondani és óvatosan dönteni”.
Orbán Viktor egyetértett azzal a felvetéssel, hogy 1990 óta a választás napján mindig a ráció döntött és soha nem az emóció.
A Szőlő utcai ügyről kiemelte, minden modern társadalomban élnek olyan gyerekek, akiknek különböző okokból nincsenek szüleik. Miután a kommunisták felszámolták az egyházakat és azokat a civil szervezeteket, amelyek az állam nélkül is ellátták a gyerekeket, az államnak kell ellátnia ezt a feladatot. Az állam ezt megoldja valahogy, például gondoskodnia kell arról, hogy csak a megfelelő ember legyen nevelőszülő. Akik pedig nem kerültek nevelőszülőkhöz, azok intézetekben maradnak, ezeknek az intézeteknek pedig normálisan kell működniük – szögezte le.
