Az Egyesült Államok a barátunk, és fontos szövetségesünk is, de nem fogjuk engedni, hogy „belepréselje” Magyarországot a háborúba – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ahol az ukrajnai háború eszkalációjának veszélyére figyelmeztetve hangsúlyozta: ha világháború lesz, akkor atomháború lesz.
A kormányfő az amerikai nagykövetség által bejelentett büntetőintézkedésekről elmondta: nem Magyarországgal szembeni szankciókról van szó, a Washington által közzétett, 34 magánszemélyt felsoroló listán egy magyar van, de szerepel ciprusi, osztrák és liechtensteini is. Ez alapvetően pénzügyi szakemberekre összpontosító amerikai akció volt – mondta.
Úgy fogalmazott, a szankciókkal sosem értettek egyet, de nem vitatják el senkinek a jogát azok kivetésére, ezeket tudomásul veszik és betartják.
Hangsúlyozta: a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak lehetett volna komoly szerepe a közép-európai gazdaságok fejlesztésében, de a háború óta világos volt, hogy a bank lehetőségei szűkülnek, a mostani szankciókkal pedig „tönkre is tették”, ellehetetlenült a működése. Ilyen körülmények között Magyarország részvétele a bank további munkájában értelmetlenné vált, ezért a delegáltjaikat visszavonták, és Magyarország kilépett a Nemzetközi Beruházási Bankból – közölte Orbán Viktor.
Úgy folytatta, az Egyesült Államok a barátunk, és fontos szövetségesünk is, elsősorban katonapolitikai szempontból, hiszen egy közös katonai védelmi szövetségnek vagyunk a tagjai.
Kifejtette, van filozófiai hasonlóság is a két ország között, „az alapvető hitek egyeznek”: mi is azt gondoljuk, hogy ahhoz, hogy az emberek békében és jólétben éljenek, szabadságra és piacgazdaságra van szükség. A kereszténység is közös pont, a gazdasági kapcsolatok pedig „kifejezetten egy sikertörténet képét mutatják”.
Ajánló
Minden adott ahhoz, hogy jó és baráti kapcsolataink legyenek – hangsúlyozta, ugyanakkor megjegyezte: Amerika nem egységes, ma egy megosztottabb ország képét mutatja, és nagyok a pártpolitikai különbségek. Ha demokrata elnök van a Fehér Házban, akkor a kapcsolatok nehezebbek, ha republikánus, akkor könnyebbek – mondta a kormányfő, aki ennek okát abban látja, hogy a modern politika alapvető kérdéseiben a republikánus nézőpont közelebb van a magyar kormányzati nézőponthoz.
A miniszterelnök kiemelte: „nem a mi dolgunk, hogy válogassunk az amerikai politikai élet szereplői között”, Magyarország azzal a kormánnyal működik együtt, amelyet az amerikai nép megválaszt, Amerikában pedig tipikusan politikai kinevezettek a nagykövetek, így „tudomásul kell vennünk, hogy egy demokrata párthoz közel álló nagykövet van”.
Ugyanakkor azt mondta: „szokatlan, hogy ezt az amerikai vélemény-képviseletet utcai plakátokon keresztül valósítja meg az amerikai nagykövetség”. Ráadásul „mintha ritmuskésésben is lennének”, mert a plakátokon az van, hogy „ruszkik haza. Mi hazaküldtük őket”. „Mi ezt a dolgot elrendeztük”, a magyarokat nem kell emlékeztetni a saját történelmükre – tette hozzá.
Kijelentette: az Egyesült Államok nem adta fel a tervét, hogy mindenkit „belepréseljen” egy háborús szövetségbe, de nem fogjuk engedni, hogy belepréseljenek minket a háborúba.
Rámutatott: a térképre nézve is látszik, hogy az Egyesült Államok biztonságosabb hely, ez azonban a Kárpát-medencéről már nem mondható el. Úgy fogalmazott: másképp mutat a világpolitika kockázata Beregszászról vagy Budapestről, mint Amerikából.
Joggal várjuk el, hogy az Egyesült Államok tudomásul vegye Magyarország speciális helyzetét – hangsúlyozta a kormányfő. „Ezért mi a béke oldalán vagyunk, ott is akarunk maradni” – mondta.
Figyelmeztetett: ha világháború lesz, akkor atomháború lesz. Hangsúlyozta: minden héttel romlik helyzet, az eszkaláció veszélye nő. A legutóbbi hírek szerint a britek szegényített urántartalmú lövedéket akarnak eljuttatni az ukrán frontra, Oroszország pedig taktikai atomfegyvereket telepít Belorussziába. Ez nem atombomba természetesen, de a nukleáris eszközrendszer világához visz közelebb egy lépéssel – mutatott rá.
„Nem irodalmi túlzás az a félelem, amely mindannyiunkban ott munkál, hogy a háború további kiterjedése az előbb-utóbb valamilyen típusú atomfegyver bevonásával is járhat, tehát ha világháború lesz, akkor atomháború lesz, és a Jóisten mentsen meg bennünket ettől” – fogalmazott Orbán Viktor.
Közölte, a háborúpárti baloldal az emberek töredékének élvezi csak a támogatását, a békét és biztonságot előtérbe helyező nemzeti kormány által képviselt álláspontnak elsöprő többsége van Magyarországon. Hozzátette, a baloldallal való párbeszédben inkább arra törekszik, hogy az egyetértési pontokat találják meg.
Az egység mindig hasznos és jó dolog, és ha nagy dolgokban egyetért egy ország, annál inkább erősebbek vagyunk – mutatott rá, hozzátéve: sajnálja, hogy a baloldal háborúpárti.
Orbán Viktor kitért arra, hogy a parlamenti lehetőségeket is arra használja, hogy ismerteti a kormány álláspontját, és nem ledorongolni próbálja a baloldal képviselőit, végképp nem sértegetni. Arra törekszik, hogy valami híd legyen, amin át tudnak jönni a békepárti táborba, ezért terjesztettek be a kormánypártok egy békepárti határozati javaslatot.
A miniszterelnök arra szólítja fel a nemzetközi közösséget, hogy a háború támogatása helyett a tűzszünetet és békét előidéző tárgyalásokra mozgósítsa energiáit. A baloldal nem sétált át ezen a hídon, nem jött át a békepártba, de a remény hal meg utoljára – fogalmazott.
Ukrajna pénzügyi értelemben nem létező ország
Orbán Viktor miniszterelnök a rádióinterjúban arról is beszélt: Ukrajna pénzügyi értelemben nem létező ország, az ország működtetését az Európai Unió finanszírozza – köztük a magyarok is -, ez pedig tönkreteszi Európát.
Hozzátette: még nem tartunk ott, hogy az európai közvélemény rákényszerítse az európai vezetőket a háborúval és a szankciós politikával kapcsolatos álláspontjuk megváltoztatására, „de el fog jönni az igazság pillanata”. Mert ami most történik, az tönkreteszi Európát. Tönkreteszi a biztonságát, tönkreteszi a gazdaságát – hangsúlyozta.
Ha Európa és Amerika nemmel válaszol arra a kérdésre, fenntartja-e Ukrajnát, a háborúnak vége lesz – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, egyelőre azonban nem ez történik. A sok tízmilliárd euró pedig hiányzik az európai gazdaságból, így ez a végtelenségig nem folytatható – jelentette ki.
Orbán Viktor a francia elnök kínai látogatását nagy jelentőségűnek nevezte, hangsúlyozva, hogy ezzel egy „másik hang” jelent meg, amelyik nem azt nézi, hogy hol, milyen potenciális ellenségek vannak, hanem a potenciális partnereket keresi. Ez hasonlít a magyar észjáráshoz – mondta a miniszterelnök, rámutatva, a magyar külpolitika célja is az, hogy barátokat gyűjtsön és ne ellenséget.
Úgy értékelte, hogy Macron francia elnök európai stratégiai autonómiára tett megjegyzése is ebbe az irányba mutat, amikor azt mondja, hogy az európai szellem számára lealacsonyító, hogy egyszerűen csak átveszi más országok külpolitikáját, Európának a saját érdekeiből kell kiindulnia.
Ugyanakkor Orbán Viktor rámutatott: bár Franciaország az egyetlen olyan vezető hatalom ma Európában, amely történelmi távlatban képes fölvetni kérdéseket, „pech”, hogy nem de Gaulle-nak hívják az elnökét, mert vele könnyen egyetértenének szinte minden kérdésben.
Macron elnök tiszteletreméltó, de Európa jövőjét nem úgy képzeli el, mint Magyarország, hiszen mi egy keresztény reneszánszban bízunk, a francia elnök pedig azt mondja, hogy egy liberális Európát kell világviszonylatban is versenyképessé tenni – fejtette ki.
Az inflációval kapcsolatban a kormányfő azt mondta: áprilisban érzékelhetően csökkenhet, májusban és júniusban pedig már határozottabban az üteme. Ugyanakkor ami eddig történt az árindex csökkentése érdekében, az nem elegendő ahhoz, hogy kivezessék az ársapkát. Van ugyan néhány termék, különösen az élelmiszerek között, amelyeken keresztül az üzletek versenyeznek a vevőkért, de ezen áruk spektruma még szűk – mondta.
Úgy fogalmazott, a kormány várja, hogy hasson a „vakcina”, amit az infláció ellen adott be a gazdaságnak. Hozzátette: a kabinetnek továbbra is az infláció letörésén kell dolgoznia.
