Orbán Viktor miniszterelnök a Neue Zürcher Zeitung című lapnak adott interjúban hitet tett a többpólusú világrend mellett, bírálta az EU gyengeségét és kétszínű politikáját, valamint kifejtette, hogy Trumpban látja az új geopolitikai egyensúly lehetőségét. Megemlítette azt is, hogy jövő héten fogadja Alice Weidelt, az AfD társelnökét és kancellárjelöltjét.
Trump visszatérését a politikába a kormányfő előnyösnek nevezte Magyarország számára, mivel enyhült a korábbi brüsszeli és washingtoni nyomás.
Bírálta ugyanakkor az EU-t a gazdaság- és biztonságpolitikai gyengeségei miatt, miközben pragmatikus együttműködést szorgalmazott Oroszországgal, a szankciókat pedig hatástalannak nevezte.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdaságilag nem támaszkodhat csak Európára, hanem Kínával és más feltörekvő hatalmakkal is ápolnia kell a kapcsolatokat.
A lap Trump visszatérésére vonatkozó kérdésére Orbán Viktor megjegyezte, hogy a világ tíz nap alatt annyit változott a „Trump-tornádónak” köszönhetően, mint korábban évek alatt, ráadásul Magyarország javára.
„Mi voltunk a Nyugat fekete báránya. Most kiderült, hogy amit Trump csinál, és amit mi csináltunk az elmúlt tizenöt évben, az a jövő” – fogalmazott.
Orbán Viktor a változások tükrében szorosabb együttműködést remél az Egyesült Államokkal, különösen gazdasági kérdésekben. „Reméljük, hogy az amerikaiak újra többet fognak befektetni nálunk. Mostanában még Kína mögött is lemaradtak” – mondta.
Bírálta egyúttal a demokraták Magyarországhoz való hozzáállását. „A demokraták utáltak minket” – mondta. Ellentétes álláspontjaink voltak olyan kérdésekben, mint a migráció, a gender és az ukrajnai háború – sorolta.
„Támogattak minden olyan szervezetet és médiát Magyarországon, amely ellenem volt. Trump ennek véget vetett” – magyarázta a miniszterelnök.
Orbán Viktor az interjúban arra figyelmeztetett, hogy Európa nem számíthat az Egyesült Államokra, ha nem tesz vonzó együttműködési ajánlatot.
„Ülni és várni nem megoldás. Ötletekkel kell előállnunk. Európa lehet, hogy gazdag, de gyenge is” – mondta. Az elmúlt évtizedek „békeosztalékának” Trump visszatérésével vége szakadt – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország egyensúlyi politikát folytat a Nyugat, Kína és Oroszország között. Orbán Viktor úgy vélte, hogy az Egyesült Államok és Kína előbb-utóbb megegyezik, míg a kisebb nemzeteknek, mint Magyarország, rugalmasnak kell maradniuk.
„A hidegháború idején nőttem fel. Az volt a tapasztalatom, hogy a két nagy játékos mindig megegyezik” – mondta. Oroszországgal bonyolultabb a helyzet, mivel az EU blokkolja a gazdasági együttműködést. „Az amerikai álláspont egyelőre tisztázatlan. Ki kell várnunk, és meglátjuk” – mondta a miniszterelnök.
Orbán Viktor meggyőződését fejezte ki az interjúban a Nyugat gazdasági és politikai térvesztéséről.
„Gazdaságilag olyan világban élünk, ahol nincs nyugati felsőbbrendűség. Az EU folyamatosan veszít versenyképességéből. Nincs stratégiája és nincs vezetése. Kínos, ami itt történik. A világgazdaság dinamizmusa Keleten van” – fejtette ki. „Ha Magyarországnak csak Európával vannak gazdasági kapcsolatai, az őrültség” – fejtette ki Orbán Viktor.
Hozzátette, hogy Európának „szerényebbnek” kellene lennie. „Az EU arról beszél, hogy globális szereplő. De még a saját szomszédságában zajló fejleményeket sem tudja kontrollálni. Sem az orosz-ukrán háborút nem tudtuk megakadályozni, sem a Nyugat-Balkánt nem tudtuk integrálni” – közölte. Azt mondta, erős uniós külpolitika csak Németország és Franciaország határozott vezetésével lenne lehetséges, ami azonban hiányzik.
Orbán Viktor ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, mivel azok gazdaságilag súlyosan sújtják Magyarországot.
„Az elmúlt három évben 19,5 milliárd eurót vesztettünk, mert korlátoznunk kellett a kereskedelmet, és az energiaárak emelkedtek. Magyarország többet szenvedett a szankciók miatt, mint Oroszország” – mondta.
Az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítására adott szavazatot a lap kérdésére Orbán Viktor azzal indokolta, hogy „biztosítékokat kaptunk arra, hogy Brüsszel támogatni fogja az Ukrajnán keresztül történő gáztranzit újraindítását, továbbra is lehetővé teszi az olajszállítást”. Az ígéretek ugyan „homályosak, de jobbak a semminél” – fogalmazott.
„A megújuló energiákat és a villamosítást is támogatjuk. De szükségünk van Oroszországra mint szállítóra” – szögezte le Orbán Viktor.
„Az elmúlt években szinte az összes szomszédos országba vezetékbe fektettünk be. Emellett hamarosan több gázt és olajat kapunk Romániából, Azerbajdzsánból és Törökországból” – mutatott rá a kormányfő.
Orbán Viktor hibásnak nevezte a nyugati stratégiát az ukrajnai háborúban. Nem tartja reálisnak az ukrán győzelmet, hacsak nem kerül sor totális háborúra, ami szerinte kizárt. Ehelyett tűzszünetre van szükség, amit csak egy olyan erős vezető, mint Trump tud megvalósítani – szögezte le.
„Ha gordiuszi csomóval állsz szemben, akkor át kell vágnod. Egy erős emberre van szükség, akinek kardja van. Már nem arról van szó, hogy milyen ötleteink vannak. Trumpnak le kell ülnie Oroszországgal és Ukrajnával, és azt kell mondania nekik: Srácok, kössünk tűzszünetet. Ez az egyetlen megoldás.A gyenge vezetők háborúkat okoznak, az erősek békét teremtenek” – mondta Orbán Viktor.
Orbán Viktor az interjúban hangsúlyozta, hogy az évek során megbízható megállapodásokat kötött Putyinnal. Míg más országoknak rossz tapasztalatai voltak Oroszországgal, addig Magyarország mindig meg tudta védeni az érdekeit.
„Számos megállapodást kötöttünk. Putyin mindig megtartotta a szavát. Az elmúlt tizenöt év tapasztalata az, hogy Magyarország megbízhat Oroszországban” – mondta, hozzátéve, hogy „de én nem vagyok oroszbarát, én magyarbarát vagyok”. Orbán szerint az EU-nak jobban kell összpontosítania a diplomáciára, ahelyett, hogy az erkölcsi elveket helyezi előtérbe a gyakorlati megoldásokkal szemben.
Orbán Viktor szerint Brüsszel nagyobb kihívást jelent Magyarország számára, mint Moszkva.
„Oroszországgal könnyű racionális megállapodást kötni. A brüsszeliekkel szinte lehetetlen.”
Kritizálta az EU-t, amiért beavatkozik a magyar belpolitikába, különösen a migráció és a jogállamiság terén. Emellett kettős mércét is alkalmaznak: míg Magyarországot büntetik a határvédelemért, addig más országok hasonló intézkedéseit elfogadják – mutatott rá.
A magyar miniszterelnök felemelkedőben látja az európai jobboldalt. A Fidesz elhatárolódott az Európai Néppárttól (EPP), mert az szerinte balra tolódott. Most más jobboldali pártokkal, például a francia Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga szövetségére támaszkodik. „Európa néhány év múlva másképp fog kinézni, mint ma” – mondta.
Orbán Viktor a német Altrenatíva Németországnak (AfD) párttal kapcsolatban azt mondta, sok területen helyesli a politikájukat, és elutasítja a német belpolitikában alkalmazott elszigetelési politikát.
„Magyarországon nincs tűzfal. Ha egy párt szavazatokat kap, azt komolyan vesszük. Ez nem jelenti azt, hogy együtt dolgozunk velük. De leülünk és megbeszéljük. A tűzfal primitívvé teszi a politikai gondolkodást” – mondta.
„Nekünk nincs tapasztalatunk az AfD-vel, és nincs kapcsolatunk velük. A programjuk jól hangzik Magyarország számára: adócsökkentés, a zöld megállapodás újratervezése, visszatérés az atomenergiához, szigorú migrációs politika. De nem akarok beleszólni a német ügyekbe.” Hozzátette, hogy Alice Weidel – az AfD társelnöke és kancellárjelöltje – felhívta és találkozót kért tőle.
„Jövő héten fogadom őt Budapesten. Az AfD a szavazatok 20 százalékát szerezheti meg. Ha a vezetőjük beszélni akar velem, miért mondanék nemet?” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Magyar Péterre vonatkozó kérdésre adott válaszában Orbán Viktor megjegyezte, hogy „egy demokráciában mindig fel kell készülni a politikai ellenfelekre. Még akkor is, ha – mint mi – a szavazatok majdnem felét megnyered, a többi másra megy. Ez nem szokatlan” – mondta.
Az, hogy az ellenfél gyors megjelenése összefügghet-e a szaporodó gazdasági problémákkal, Orbán Viktor elismerte, hogy „igen, igen. A háború és a szankciók nagyon nehéz helyzetet teremtettek az elmúlt három évben, magas inflációval, megemelkedett energiaárakkal és alacsony növekedéssel. A háborút sok okból nem szeretem, többek között gazdasági okokból sem” – fejtette ki a miniszterelnök.
„Az ügyészség sok gyanús ügyben nem indít nyomozást. Miért Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez? Ez nagyobb bizalmat teremtene” – tette fel a kérdést a Neue Zürcher Zeitung.
Orbán Viktor a válaszában leszögezte, hogy itt a szuverenitás kérdéséről van szó.
„Az Európai Unió legtöbb országával ellentétben Magyarországon az ügyészség a parlamentnek és nem a kormánynak tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ez is szuverenitás kérdése. Soha nem fogok elfogadni egy olyan jogrendszert, amelyben nem magyar hatóságok folytatnak eljárást magyar állampolgárok ellen. Ez még az alaptörvény szerint is lehetetlen. Szovjet uralom alatt éltünk, és le kellett mondanunk a büntetőeljárások feletti szuverenitásról. Számunkra ez elvi kérdés” – mondta.
