2023, február 1.
4.2 C
Budapest
0 C
Moszkva

Odesszában lebontják a várost alapító Nagy Katalin cárnő szobrát

Az odesszai városi tanács végrehajtó bizottsága támogatta azt a kezdeményezést, hogy a várost alapító II. Katalin orosz cárnő, közismert nevén Nagy Katalin emlékművét lebontsák.

“A végrehajtó bizottság tagjai támogatták az Odesszát alapító emlékművének lebontásáról és áthelyezéséről szóló határozattervezetet” – írta csütörtökön az odesszai városi tanács hivatalos Telegram-csatornáján.

A kezdeményezést november 30-án bocsátják szavazásra a városi képviselők, ezt követően az emlékművet a Jekatyerinszkaja térről egy tervezett “a császári és szovjet múlt parkjába” helyezhetik át.

A hónap elején Odessza polgármestere, Gennagyij Truhanov azt mondta, hogy személyesen támogatja a tervet, miután egy szavazás azt mutatta, hogy az odesszaiak többsége támogatja az emlékmű lebontását, amelyet ma az orosz elnyomás szimbólumának tekintenek.

A szavazáson a város közel egymillió lakosából csak mintegy 8000-en vettek részt. Mintegy 3900-an szavaztak a lebontás mellett, de közülük csak 2900-an voltak “megerősített” státuszúak, ami azt jelenti, hogy ténylegesen a városban élnek.

Az Odessza városát a 18. század végén alapító Nagy Katalin emlékművét többször megrongálták azóta, hogy Moszkva február végén katonai offenzívát indított Kijev ellen. A vandálok vörös festékkel öntötték le az emlékművet, és olyan feliratokat hagytak a talapzaton, mint például “Jekatyerina = Putyin”.

Az emlékmű eltávolítására irányuló kezdeményezést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júliusban nyújtotta be hivatalosan a városi tanácsnak, miután egy online petíció, amely a szobor helyére Billy Herrington amerikai pornószínészt kívánta állítani, átlépte a jogi elbíráláshoz szükséges küszöböt. A petíció a néhai császárnőt “ellentmondásos történelmi személyiségnek nevezte, akinek tettei nagy kárt okoztak az ukrán államiságnak és kultúrának”.

Az ukrán hatóságok és aktivisták többször is célba vették a történelmi emlékműveket azóta, hogy Kijev 2015-ben elfogadta a “dekommunizációs” törvényt. Bár a deklarált cél az volt, hogy segítsék Ukrajnát a kommunista múltjával való szakításban, a gyakorlatban a törvényt arra is felhasználták, hogy célba vegyenek minden olyan műemléket, amely Oroszországhoz köthető.

Moszkva többször is bírálta Kijevet az általa “erőszakos ukránosításnak és orosz-mentesítésnek” tekintett tevékenységéért, amelynek célja az ország lakosságának mintegy negyedének jogainak elnyomása.

Figyelem! Link elhelyezése a hozzászólásokban tilos! Nem fognak megjelenni a hozzászólások, amelyek linket tartlamaznak.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Ajánló

spot_img

Friss hírek

UKRÁN VÁLSÁG

Az orosz katonai szóvivő is megerősítette Blahodatne település felszabadítását a Donbasszban

Egy Donyecktől mintegy hatvan kilométerre délkeletre fekvő település elfoglalásáról tett bejelentést kedden az orosz katonai szóvivő. Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a...

Nem lenne praktikus – Nagy-Britannia nem szállít harci repülőgépeket Ukrajnának

Nagy-Britannia nem szállít korszerű harci repülőgépeket Ukrajnának, mert ez nem lenne "praktikus" a kiképzési idő hosszúsága miatt - közölte kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök...

Kreml: Porosenko, Merkel és Hollande félrevezetésnek szánta a minszki megállapodásokat

A volt ukrán, német és francia vezető megerősítette, hogy Kijevnek az erőszakos megoldásra való felkészítését fedezendő írta alá a minszki megállapodásokat, ezért az orosz...