Az Egyesült Államok azzal segítette a kijevi erőket az orosz tábornokok meggyilkolásában, hogy megosztotta velük az Ukrajnán belüli tartózkodási helyükről szóló hírszerzési információkat – jelentette csütörtökön a New York Times című lap, magas rangú amerikai tisztviselőkre hivatkozva.
Washington állítólag információkkal látta el Kijevet Oroszország mobil katonai főhadiszállásáról, amelyet állítólag gyakran áthelyeznek a konfliktusövezetben. Kijev ezután ezeket az adatokat saját hírszerzési információival kiegészítette, hogy tüzérségi csapásokat vagy más támadásokat hajtsanak végre, amelyek a parancsnokok halálához vezettek – mondták a lapnak források.
A névtelenségük megőrzését kérő amerikai tisztviselők nem voltak hajlandók pontosítani, hogy hány orosz tábornokot öltek meg amerikai segítséggel.
Azt sem árulták el, hogy milyen módszerekkel jutott Washington az orosz parancsnokságokról szóló adatokhoz, mivel attól tartottak, hogy ez akadályozhatja a további hírszerzést.
A lap rámutatott, hogy a Moszkva és Kijev közötti konfliktus során az amerikai ügynökségek különböző forrásokra, köztük titkos és kereskedelmi műholdakra támaszkodtak az orosz csapatok mozgásának nyomon követéséhez.
A tábornokok célbavételéhez nyújtott állítólagos segítség a Biden-kormányzat azon titkosított erőfeszítéseinek része volt, hogy valós idejű harctéri hírszerzési információkat nyújtson Ukrajnának – mondták a lapnak a források.
Adrienne Watson, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője visszautasította a híreket, kitartva amellett, hogy az amerikai harctéri hírszerzést „nem azzal a szándékkal bocsátották az ukrán erők rendelkezésére, hogy orosz tábornokokat öljenek meg”.
John Kirby, a Pentagon szóvivője elismerte, hogy az Egyesült Államok „Ukrajnának olyan információkat és hírszerzési információkat szolgáltatott, amelyeket felhasználhatnak a saját védelmükre”, de nem volt hajlandó részleteket közölni az adatokról.
Az Egyesült Államok aktívan ellátja Ukrajnát fegyverekkel és pénzeszközökkel az Oroszországgal való konfliktus közepette, Kirby a múlt héten elárulta, hogy 2021 óta már 4,3 milliárd dollárt fordítottak erre a célra.
Moszkva többször kijelentette, hogy az Ukrajnának nyújtott ilyen jellegű segítség csak destabilizálja a helyzetet, és hátráltatja a béke elérésének kilátásait. A múlt hónapban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta az Egyesült Államok vezette NATO-szövetséget, hogy „lényegében egy meghatalmazott útján háborúzik Oroszországgal, és felfegyverzi ezt a meghatalmazottat”.
Oroszország azt követően támadta meg a szomszédos államot, hogy Ukrajna nem hajtotta végre a 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik a NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta, hogy a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.
