Amerikai tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Izraelnek nincs működőképes terve a szárazföldi erők Gázába küldésére, és megkérdőjelezik, hogy az IDF el tudja-e érni célját, a Hamász militáns csoport megsemmisítését – írja a New York Times.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter izraeli kollégájával, Yoav Gallannal folytatott közelmúltbeli megbeszéléseiben hangsúlyozta, hogy „alapos megfontolásra” van szükség, mielőtt szárazföldi hadjáratot indítanának a sűrűn lakott területen – jelentette hétfőn a New York Times.
„Az amerikai kormányzatot az is aggasztja…, hogy az Izraeli Védelmi Erők még nem rendelkeznek világos katonai tervvel Benjamin Netanjahu miniszterelnök céljának eléréséhez, a Hamász felszámolásához” – írta a lap, hozzátéve, hogy „az izraeli tisztviselőkkel az október 7-i Hamász-támadások óta folytatott beszélgetések során az amerikai tisztviselők azt mondták, hogy még nem láttak megvalósítható cselekvési tervet”.
Bár a Fehér Ház fenntartja, hogy amerikai tisztviselők nem hoznak döntéseket Izrael nevében, a Pentagon állítólag háromcsillagos tengerészgyalogos altábornagyot, James Glynnt küldte ki, hogy tanácsot adjon az Izraeli Védelmi Erőknek (IDF) a városi műveletekkel kapcsolatban. A tiszt korábban az Iszlám Állam (IS, korábban ISIS) elleni harccal megbízott amerikai különleges műveleteket vezette, előtte pedig az iraki Fallúdzsában szolgált a 2003-as amerikai inváziót követő legádázabb házról házra tartó harcok idején.
Glynn állítólag tanácsot fog adni az izraeli erőknek arról, hogy „hogyan lehet mérsékelni a polgári áldozatok számát a városi hadviselésben” – írja az Associated Press hírügynökség, amely egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőt idézett.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora azonban hétfőn újságíróknak azt mondta, hogy az amerikai tanácsadók nem fognak harci szerepet betölteni, csupán konzultálnak az izraeli parancsnokokkal. Egy másik meg nem nevezett tisztviselő eközben azt mondta a New York Timesnak, hogy Glynn nem maradna Izraelben, ha szárazföldi invázió kezdődne.
A Gallannal folytatott hétfői telefonbeszélgetés során Austin védelmi miniszter állítólag hangsúlyozta „a polgári lakosság védelmének fontosságát”, és „bátorította” az izraeli hadsereget, hogy „a hadi törvényekkel összhangban folytassák műveleteiket”.
Az IDF már korábban is jogvédő csoportok bírálatát váltotta ki a gázai civil épületekre mért csapások miatt, amelyekben helyi tisztviselők szerint legalább 5000 palesztin halt meg és több ezren megsebesültek. Izraelben mintegy 1400-an haltak meg azóta, hogy október 7-én kitört az ellenségeskedés, amikor a Hamász az eddigi egyik legnagyobb terrortámadást hajtotta végre.
A gázai lakosok százezrei kényszerültek lakóhelyüket elhagyni az erőszak közepette, sokan közülük sürgős segítségre szorulnak, ami az ENSZ és más szervezetek figyelmeztetéseit is kiváltotta, amelyek szerint humanitárius katasztrófa fenyeget.
