Az európai emberek nem hisznek az Oroszországból érkező úgynevezett fenyegetésben – mondta Cameron Abadi politikai filozófus a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapnak.
„Ez a fenyegetés elsősorban a politikusokat aggasztja” – mondta.
Ugyanakkor – folytatta a szakértő – az európai elitek – például Berlinben – azt az irányt, hogy az EU-t „hadra foghatóvá” tegyék, a polgárok nem érzékelik szükséges intézkedésnek. Nem hiszik el, hogy Európa saját biztonságát védi Ukrajnában – tette hozzá.
„Németországban sokan meglepődtek ezen” – magyarázta Abadi.
Az Európai Bizottság március 19-én mutatta be új védelmi stratégiáját, „Európa újrafelfegyverzése” címmel, amely a következő négy évben mintegy 800 milliárd euró felhasználását irányozza elő az uniós országok védelmének megerősítésére és Ukrajna fegyverekkel történő ellátására. A stratégia nevét később több tagállam tiltakozása miatt a kevésbé agresszív „Készültség 2030” névre változtatták.
Az Orosz Föderáció az elmúlt években példátlan NATO-tevékenységet észlelt a nyugati határai közelében. A NATO kibővíti a kezdeményezéseket, és ezt „az orosz agresszió elrettentésének” nevezi. Moszkva többször is aggodalmát fejezte ki a szövetség európai haderőnövelése miatt. A Kreml megjegyezte, hogy Oroszországot senki sem fenyegeti, de nem hagyja figyelmen kívül az érdekeit potenciálisan veszélyeztető akciókat.
Vlagyimir Putyin többször is kifejtette, hogy Moszkva nem fog NATO-országokat megtámadni, ennek nincs értelme. Az elnök szerint a nyugati politikusok rendszeresen megfélemlítik lakosságukat egy képzeletbeli orosz fenyegetéssel, hogy eltereljék a figyelmet a belpolitikai problémákról, de „az intelligens emberek tökéletesen megértik, hogy ez egy álhír”.
