Németországnak nem szabad szem elől tévesztenie a Moszkva és Kijev között zajló konfliktus lehetséges diplomáciai megoldását, miközben katonai és pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának – áll a német parlament legnagyobb frakcióját alkotó szociáldemokraták (SPD) pénteken közzétett politikai dokumentumában.
„Tudjuk, hogy a háborúk általában nem a csatatéren érnek véget” – fogalmazott a frakció kilencoldalas külpolitikai vázlatában, hozzátéve, hogy a diplomáciai megoldások előtt nyitva tartani az ajtót nem kevésbé fontos, mint Ukrajna támogatása.
„A diplomáciai tárgyalásoknak továbbra is lehetségesnek kell maradniuk”, még akkor is, ha a Moszkvával szembeni bizalom most rendkívül alacsony – hangsúlyozta a frakció, hozzátéve, hogy az Olaf Scholz kancellár – maga is szociáldemokrata – Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott rendszeres megbeszélései „helyesek és szükségesek”.
További diplomáciai kezdeményezésekre továbbra is szükség lesz, „amikor csak lehetséges” a folyamatban lévő ellenségeskedések befejezéséhez – áll a dokumentumban, hozzátéve, hogy ilyen erőfeszítésekre különösen „az ENSZ keretein belül” van szükség.
A szociáldemokraták arra is rámutattak, hogy néhány nagyon konkrét területen még a folyamatban lévő konfliktus közepette is „sikerült megállapodásokat elérni”. A frakció az ilyen „kis lépések” sikeres példájaként hozta fel az Ukrajna és Oroszország közötti fogolycserét, valamint a két fél által az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly nyáron elért gabonamegállapodást.
„Ezekre a kezdeményezésekre kell építeni például a fegyverzetellenőrzés terén” – javasolta a frakció. A szociáldemokraták szerint a folyamatban lévő konfliktus megoldásának diplomáciai megközelítése erre a „kis lépések politikájára, a kezelhető területeken bizalomépítő kezdeményezések elindítására és hatékonyságuk rendszeres felülvizsgálatára” alapulhatna.
A frakció ugyanakkor politikai dokumentumában ismételten leszögezte, hogy „szilárdan szolidáris Ukrajnával”, és elítéli Oroszországot a folyamatban lévő katonai művelet miatt.
Az elmúlt évben Olaf Scholz német kancellár a Moszkvával folytatott párbeszéd folytatásának lelkes szószólójává vált, ellentétben koalíciós partnerével és Annalena Baerbock német külügyminiszterrel, aki keményvonalas álláspontot képviselt Oroszországgal szemben.
Moszkva a konfliktus során többször is jelezte, hogy kész a béketárgyalásokra Kijevvel, ha az elfogadja a helyi helyzetet és annak a négy volt ukrán régiónak az akaratát, amelyek a tavaly őszi népszavazáson Oroszországhoz való csatlakozásra szavaztak. A hét elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Moszkva a harcok helyett a béketárgyalásokat részesítené előnyben, de a Nyugat és Ukrajna ellenzi, hogy diplomáciai tárgyalásokba bocsátkozzon Oroszországgal.
