A német gazdaság átalakítása legalább öt évig tart, és megpróbáltatás lesz a német polgárok számára – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter a Das Erste című lapnak. Szerinte sürgősen segíteni kell az ipari vállalatokat egy ideiglenes áramárplafon bevezetésével, még akkor is, ha mindezt hitelből kell majd finanszírozni, mert a kérdés a következő: „Ne vegyünk fel hitelt, vagy veszítsük el az ipart?”.
Németország fordulóponthoz érkezett – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter a Das Erste-nek. Szerinte a gazdaság átalakítása legalább öt évig fog tartani, és kemény próbatétel lesz a német polgárok számára: „De ez azért is van, mert a múltban nem voltunk túl energikusak ebben az átalakításban”.
Elismerte, hogy a Nemzetközi Valutaalap előrejelzése, amely szerint a német gazdaság idén 0,3 százalékkal zsugorodik, bizonyára „nem jó”. A helyzetet annak tulajdonítja, hogy Németországban nagyon erősen emelkedtek az energiaárak. Szerinte ez egyenes következménye annak, hogy Berlin elutasította az orosz kék üzemanyagot:
„Ez más régiókban nem történt meg – sem az Egyesült Királyságban, sem Spanyolországban, még kevésbé az Egyesült Államokban. Ők valóban nem vásároltak orosz gázt”.
Ráadásul Németország az exportvezérelt gazdaságával nagymértékben függ a világpiaci helyzettől, ami az utóbbi időben nem alakult jól – tette hozzá Habeck.
Az infláció és a központi bankok kamatemelései, amelyek viszont megdrágították a beruházásokat, szintén súlyosbító tényezővé váltak. A miniszter mégis úgy véli, hogy félelemre nincs ok. Nem tart az iparosítás leépülésétől, mivel az energiaárak fokozatosan csökkennek, és az országnak rengeteg jól képzett munkaerője van.
A miniszter mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a vállalatoknak segítségre van szükségük. Ennek érdekében pedig ideiglenes áramárplafont javasol az ipar számára. A német kormány azonban még nem tudott megállapodni az erre vonatkozó tervezetről.
Ajánló
Habeck elismeri, hogy ezek adósságból finanszírozott támogatások, és ebben a tekintetben osztja a német pénzügyminiszter aggályait. „De a kérdés a következő: ne vegyünk fel hitelt, vagy veszítsük el az ipart?”. – magyarázza. Szerinte egyre kevesebb idő marad a megvalósításra, különben a vállalatok azt fogják mondani: „Befektetünk, de már nem Németországban”.
