Ukrajna győzhet az orosz erők elleni harcban, mivel a helyzet a harctéren nem a moszkvai tervek szerint alakul – állította vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Stoltenberg a katonai szövetség külügyminisztereinek informális ülése után újságíróknak nyilatkozva elárulta, hogy a megbeszélések fő témái „az Ukrajnának nyújtott erőteljes támogatás, a NATO-elrettentés és védelem további erősítése, valamint a háború hosszabb távú következményei” voltak, beleértve a szövetség jövőbeli álláspontját is Oroszországgal szemben.
„Oroszország ukrajnai háborúja nem úgy alakul, ahogy Moszkva tervezte. Nem sikerült bevenniük Kijevet. Visszavonulnak Harkov környékéről, a Donbasszban a nagy offenzívájuk elakadt. Oroszország nem éri el stratégiai céljait” – mondta Stoltenberg.
Hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólagos kívánságaival ellentétben Ukrajna folytatja a harcot, „a NATO erősebb, mint valaha”, az Egyesült Államok és Európa pedig „szilárdan egységes”.
„Ukrajna megnyerheti ezt a háborút. Az ukránok bátran védik hazájukat” – mondta a szövetség főtitkára, hozzátéve, hogy a szövetségesek fegyverszállításai és egyéb támogatása „valódi különbséget jelent a csatatéren”.
Ezért – érvelt Stoltenberg – a blokknak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát.
A főtitkár elárulta, hogy a júniusi madridi NATO-csúcstalálkozón a szövetségesek „fontos döntéseket” hoznak majd, köztük olyanokat, amelyek a szövetség elrettentő erejének és védelmének megerősítését célozzák.
Oroszország eközben kitart amellett, hogy Ukrajnában minden célját teljesíti, és nem fog letérni a tervezett útról. Egy szombati televíziós adásban az Egyesült Államokban tartózkodó orosz nagykövet azt mondta, hogy nem lesz „kapituláció”.
„Soha nem adjuk fel, nem lépünk vissza” – mondta.
A hónap elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az orosz „katonai hadművelet” Ukrajnában „a terv szerint” halad.
Ajánló
Moszkva következetesen óva intette a Nyugatot attól, hogy „felpumpálja” Ukrajnát fegyverekkel, arra hivatkozva, hogy ez csak a konfliktus elhúzódásához és hosszú távú problémák kialakulásához vezet. Azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán területen lévő bármilyen külföldi fegyverek legitim célpontnak minősülnének.
Oroszország február végén támadta meg a szomszédos államot, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki donbásszi köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
