Komoly ügynek számítanak azok az állítások, amelyek szerint szerb gyártmányú lőszert szállítottak az ukrán erőknek – jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy Moszkva fenntartja az ítéletet mindaddig, amíg minden tényt meg nem állapítanak.
Több orosz és szerb médium is arról számolt be, hogy a valjevói Krusik gyárban gyártott mintegy 3500 rakéta került az ukrán hadsereghez.
A csütörtöki napi tájékoztatón erről kérdezve Zaharova kijelentette, hogy a jelentések „a legmélyebb aggodalmat” váltják ki Moszkvában, és hogy a minisztérium figyelmesen követi az ügyet, beleértve a szerb parlamentben erről folytatott megbeszéléseket is.
„Ez túlságosan komoly, az orosz-szerb kapcsolatokra is kiható kérdés ahhoz, hogy reflexszerűen reagáljunk” – tette hozzá Zaharova. „A tényekre kell rátérnünk”.
A jelentések szerint a Krusik fegyvergyár egy török megrendelőnek adta el a rakétákat, aki aztán Szlovákián keresztül Ukrajnába küldte azokat.
A 122 milliméteres lövedékeket az M-21 Grad többszörös rakétaindító rendszerek használják, amelyek mind az orosz, mind az ukrán erőknél szolgálatban állnak.
A jelentésekre reagálva a Krusik tisztviselői kitartottak amellett, hogy a szerződésükben kikötötték, hogy a török végfelhasználó nem exportálhatja újra a rakétákat engedély nélkül, és hogy a dokumentumok, amelyek állítólag egy kanadai vállalatnak történő továbbértékesítést mutatják, hogy azt Szlovákiába szállítsák, hamisítottak.
Milos Vucevic szerb védelmi miniszter azonban kedden elmérgesítette a helyzetet, amikor a parlamentben azt mondta, hogy Belgrádnak törvényes joga van a fegyverek exportjára, és ha azok rossz kezekbe kerülnek, az a nemzetközi kereskedelem kérdése.
„Szerbia egyáltalán nem exportál fegyvereket sem Ukrajnába, sem Oroszországba, de jogunk van eladni minden dokumentált és legális végfelhasználónak” – mondta Vucevic.
„Nem adunk el fegyvereket a háborúban részt vevő egyik félnek sem. Nem akarjuk, hogy a fegyvereinket bármelyik fél is használja a háborúban. De nem akarunk hamis erkölcscsőszök lenni. Fegyvereket és katonai felszereléseket gyártunk. Ezek nem múzeumi tárgyak, amelyek ki vannak állítva, ezeket a hadseregek használják”.
A Krusik-szállításokról szóló jelentések akkor érkeztek, amikor az USA és az EU nyomást gyakorol Belgrádra, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankcióikhoz, valamint fogadja el követeléseiket, hogy ismerje el a szakadár Koszovó tartományt, cserébe egy esetleges EU-tagság ígéretéért.