Állásfoglalásban nehezményezte az orosz külügyminisztérium hétfőn, hogy az európai NATO-országok az INF-szerződésben való amerikai részvétel felfüggesztésének ügyében maradéktalanul igazodtak az Egyesült Államokhoz, egyúttal arra szólította fel őket, ne engedjék meg az amerikai rakétavédelmi rendszer indítóállásainak lengyelországi telepítését.
Az orosz diplomáciai tárca kifogásolta, hogy a NATO tanácsa „sietősen”, még azt megelőzően biztosította támogatásáról a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF) szerződésben való amerikai részvétel felfüggesztését, hogy Moszkva megkapta Washingtontól az erről szóló hivatalos értesítést. A Moszkvában kiadott dokumentum szerint az atlanti szövetség ezzel azt demonstrálta, „hogy teljes mértékben igazodott a fegyverzetellenőrzés sokéves munkával létrehozott rendszerének végleges lerombolását célzó washingtoni irányvonalhoz”.
Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy a döntésnek súlyos és messzire vezető következményei lesznek az európai biztonsági rendszerre nézve, beleértve az európai NATO-szövetségeseket.
A NATO tanácsának állásfoglalása „nélkülözi az elemi logikát”, mert a szövetség a szerződésből való amerikai kilépés után Oroszország feltartóztatására készül. Az elmúlt években éppen Moszkva törekedett rávenni Washingtont a szakmai párbeszédre az INF-szerződés életképességének megerősítéséről, és megőrizni annak „rendszeralkotó szerepét” a hadászati stabilitás számára – emlékeztetett a minisztérium.
A tárca azzal vádolta meg a NATO-t, hogy közvetlen felelősséget visel az INF-szerződés aláásásáért azzal, hogy a szövetség tagállamainak a területére az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit telepítik. Az Mk-41-es indítóállások Románia után jövőre Lengyelországban is meg fognak jelenni, és mivel a NATO rakétavédelmi rendszerének is részét alkotják, Moszkva szerint a szövetség is felelős a szerződés aláaknázásáért.
A tárca arra hívta fel a NATO-t, hogy akadályozza meg Európa átalakítását a konfrontáció színterévé, gátolja meg az amerikai indítóállások lengyelországi telepítését.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyébként egy, a kirgiz fővárosban való hétfői nyilvános megjelenésén úgy vélekedett, hogy az INF-szerződés felfüggesztése nem jelenti az, hogy hidegháború lenne.
Hangot adott viszont aggodalmának azzal kapcsoltban, hogy a kis hatóerejű nukleáris robbanótöltetek gyártáséra vonatkozó amerikai tervek megnövelik a konfliktus kirobbanásának kockázatát.
Jon Huntsman, Washington moszkvai nagykövete az RBK orosz gazdasági napilapban hétfőn megjelent cikkében azt hangsúlyozta, hogy az INF-egyezmény „az egyik legsikeresebb biztonsági szerződés volt”.
Úgy vélekedett, hogy Moszkvának, amely szerinte megsérti a történelmi dokumentum rendelkezéseit, van még egy utolsó esélye, hogy visszatérjen a szerződés maradéktalan tiszteletben tartásához.
A VCIOM közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint az oroszok 63 százaléka szerint Moszkvának továbbra is az INF-szerződés részesének kellene maradnia. Ezzel ellentétes álláspontot a megkérdezettek 21 százaléka képviselt.
A válaszadók 66 százaléka megalapozottnak tartja Moszkva álláspontját, amely szerint az Egyesült Államok megsértette a szerződést, 18 százalék nem ért ezzel egyet, 74 százalék szerint pedig nem igaz, hogy Oroszország megszegte az egyezményt, és csak 12 százalék ad hitelt ennek az állításnak.
Washington pénteken, Moszkva pedig szombaton jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az 1988-ban hatályba lépett INF-szerződésben. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével – amely az Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazza – megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.
Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
