Moszkva sajnálja, hogy a 2014 júliusában Ukrajnában lezuhant malajziai Boeing ügyében a politikai konjunktúra befolyása alá került holland bíróság figyelmen kívül hagyta a pártatlan igazságszolgáltatás elveit – hangoztatta csütörtökön kiadott közleményében az orosz külügyminisztérium.
„Mélységesen sajnáljuk, hogy a hágai kerületi bíróság figyelmen kívül hagyta a pártatlan igazságszolgáltatás elveit az aktuális politikai konjunktúra érdekében, és ezzel súlyos csapást mért a holland igazságszolgáltatási rendszer egészének jó hírnevére” – áll a dokumentumban.
Az orosz diplomáciai tárca szerint az ítéletből látszik, hogy az politikai megrendelésre készült Moszkva gyanúba keverésére. A minisztérium kifogásolta, hogy a testület szelektíven kezelte az ügy anyagait, és figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a holland ügyészség minden következtetése névtelen titkosított személyazonosságú tanúk vallomásán, valamint egy érdekelt fél, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) által rendelkezésre bocsátott, kétes eredetű, többször is hamisnak és ellentmondásosnak bizonyult információkon alapult.
A tárca nehezményezte, hogy nem vették figyelembe a védelem érvelését, miszerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az MH17-es járatot orosz eredetű Buk rakéta semmisítette meg. Figyelmen kívül hagyták az orosz védelmi minisztérium titkosítás alól feloldott dokumentumait is, amelyek értelmében Ukrajnának olyan rakétája volt, amelynek sorozatszáma megegyezett azzal, amelyet a helyszínen talált roncsokon azonosítottak.
Az orosz kifogások közé tartozik, hogy a bíróság Moszkva szerint nem kívánta részletesen kivizsgálni, honnan indították a rakétát, és „egyszerűen figyelmen kívül hagyták” azokat a tényeket, amelyek arra utaltak, hogy a kilövést ukrán katonák hajthatták végre Kijev által ellenőrzött területről.”
„Az orosz radarok elsődleges, feldolgozatlan adatai, valamint (a Buk rakétákat gyártó) Almaz-Antej konszern által átadott jelentések és a természeti kísérletek eredményei, amelyek megerősítik, hogy a rakétát a kijevi hatóságok által ellenőrzött területről indították, nem kerültek be a büntetőeljárás anyagába. Ugyanez vonatkozik a védelem által beidézett számos fontos tanú vallomására is” – állt a közleményben.
Ajánló
A minisztérium rámutatott: Ukrajna maga is megtagadta, hogy rendelkezésre bocsássa a saját radarjainak adatait és a földi repülésellenőrző szolgálatok beszélgetéseit rögzítő felvételeket, az aznap dolgozó ukrán irányítók pedig „nyomtalanul eltűntek”. Emellett a tárca szerint tisztázhattak volna sok dolgot az incidens napján készült amerikai műholdfelvételek is, ám Washington elutasította a bíróknak azt kérését, hogy ezeket hozzák nyilvánosságra, vagy hogy legalább különleges feltételek mellett tegyék hozzáférhetővé őket.
Az orosz közlemény azt is nehezményezi, hogy az eljárás során nem elemezték megfelelően Kijev felelősségét amiatt, hogy elmulasztotta lezárni a háborús övezet feletti légteret.
Andrej Klisasz, az orosz parlamenti felsőház alkotmányjogi bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy az ítéletnek Oroszországra nézve nincs jogi következménye, „de érdekes tanulmányozni”. Vlagyimir Dzsabarov, a felsőház nemzetközi bizottságának első elnökhelyettese pedig azt mondta: a hágai bíróság ítélete előrelátható volt, és noha Oroszország számára jogilag semmis, orosz ügyvédek talán mégis meg fogják fellebbezni.
Dzsabarov felhívta a figyelmet arra, hogy a perre Malajzia képviselőit meg sem hívták.
Jevgenyij Buzsinszkij altábornagy, az orosz védelmi minisztérium nemzetközi osztályának volt vezetője rámutatott, hogy a holland bíróság Oroszországot közvetlenül nem tette felelőssé a történtekért, ami által vége lett a nyolc éve tartó nemzetközi botránynak. Mint mondta, az ítélet nem kötelezi Moszkvát az elítéltek kiszolgáltatására.
Ajánló
Pavel Laptyev, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) delegált egykori első orosz biztos szerint Oroszország nem köteles tartania magát az ítélethez, mert „nincs erre vonatkozó nemzetközi jogszabály”. Az ügyvéd emlékeztetett: az MH17-es lezuhanása helyszínén talált rakétaroncson a sorszám 7379-es számjegyekkel végződött, ami arra utal, hogy a fegyver Ukrajnáé volt.
A hágai bíróság csütörtökön in absentia életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt két orosz állampolgárt és egy Moszkva-barát ukrajnai felkelőt csaknem háromszáz ember halálának okozásáért az ügyben. A negyedik, orosz állampolgárságú vádlottat bizonyíték hiányában felmentették. A helyszíni orosz médiajelentések hangsúlyozták, hogy Oroszország közvetlen felelősségét a testület az első fokú ítéletében nem állapította meg.
Oroszország a történteknek a nyomozás és a holland bíróság által bizonyítottként elfogadott interpretációjával szemben mindvégig Ukrajnát vádolta a maláj gép lelövésével, azt állítva, hogy az utasszállítót megsemmisítő rakéta az ukrán hadsereg Lviv megyei Sztrijben állomásozó, 223. légvédelmi rakétaezredének fegyverzetéhez tartozott. A Buk szovjet légvédelmi rendszer 1986-ban gyártott rakétájának fedélzeti számát (886847349) a helyszínen talált roncsok, a hajtómű (8 86 90 32) és a fúvókablokk (8 30 113) adatai alapján állapították meg.
