Kijev meggondolatlan akciói egyre közelebb sodorják a világot egy súlyos nukleáris katasztrófához – jelentette ki Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia az ENSZ Biztonsági Tanácsának a dél-ukrajnai Zaporizzsja erőműre összpontosító ülésén. Az erőmű a Moszkva és Kijev közötti konfliktus kezdete óta az orosz erők ellenőrzése alatt áll, és azóta az ukrán csapatok többször is lőtték.
„Többször figyelmeztettük nyugati kollégáinkat, hogy amennyiben nem sikerül észhez téríteniük a kijevi rezsimet, az a legszörnyűbb és legmeggondolatlanabb lépéseket fogja megtenni, amelyeknek következményei messze túlmutatnak Ukrajnán” – mondta Nebenzia csütörtökön a Biztonsági Tanácsban. „Pontosan ez történik” – mondta, hozzátéve, hogy Kijev nyugati „szponzorainak” kell viselniük a felelősséget egy esetleges nukleáris katasztrófáért.
Kijevnek a nukleáris infrastruktúra létesítményei elleni bűnös támadásai egy olyan nukleáris katasztrófa szélére sodorják a világot, amely a csernobili katasztrófával vetekedne.
Ha az ukrán erők folytatják az erőmű elleni támadásaikat, „bármelyik pillanatban” bekövetkezhet a katasztrófa – figyelmeztetett Nebenzia.
Az orosz ENSZ-megbízott szerint a zaporizzsjai erőműben – amely a legnagyobb Európában – bekövetkező katasztrófa hatalmas területek radioaktív szennyezéséhez vezethet, amely legalább nyolc ukrán régiót érinthet, köztük a fővárost, Kijevet, olyan nagyvárosokat, mint Harkov vagy Odessza, valamint Oroszország és Belorusz egyes, Ukrajnával határos területeit. A Luganszki és a Donyecki Népköztársaságok, valamint Moldova, Románia és Bulgária is valószínűleg szenvedni fog – figyelmeztetett.
„És ezek a legoptimistább szakértői előrejelzések” – mondta Nebenzia, hozzátéve, hogy egy ilyen mértékű nukleáris katasztrófa lehetséges mértékét „nehéz elképzelni”.
A zaporozsjei erőművet, amely az Oroszország által ellenőrzött ukrajnai Energodar városban található, az elmúlt hetekben támadások sorozata érte. Moszkva azzal vádolta Kijevet, hogy tüzérségi és dróncsapásokat mért a létesítményre, és ezeket a lépéseket „nukleáris terrorizmusnak” bélyegezte.
Kijev azt állította, hogy Oroszország volt az, aki az üzemet célba vette egy állítólagos összeesküvés keretében, hogy lejárassa Ukrajnát, miközben csapatait a létesítményben állomásoztatja.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi a Biztonsági Tanács előtt elmondta, hogy az erőműben uralják a helyzetet, és egyelőre „nincs közvetlen veszély” a biztonságra nézve. Ugyanakkor „ellentmondásosnak” nevezte az ügynökségéhez Oroszországtól és Ukrajnától érkezett jelentéseket, és mindkét felet sürgette, hogy „a lehető leghamarabb” biztosítsanak hozzáférést a NAÜ számára a létesítményhez.
„Arra kérem mindkét felet, hogy működjenek együtt … és tegyék lehetővé a NAÜ missziójának folytatását” – mondta. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felszólított, hogy a Biztonsági Tanács ülésének idejére állítsanak le minden katonai tevékenységet az erőmű körül.
Korábban Ivan Necsajev, az orosz külügyminisztérium helyettes szóvivője azt mondta, hogy Moszkva támogatja a zaporizzsjai erőmű NAÜ általi ellenőrzését.
„A létesítményt nem szabad semmilyen katonai művelet részeként használni. Ehelyett sürgős megállapodásra van szükség technikai szinten egy biztonságos demilitarizálási peremről, amely biztosítja a terület biztonságát” – mondta az ENSZ vezetője egy nyilatkozatában.
Kína egyben sürgette az összes érdekelt felet, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, és találjanak megoldást a kérdésre. Közben az USA minden felelősséget egyenesen Oroszországra hárított.
Bonnie Jenkins, az Egyesült Államok fegyverzetellenőrzési és nemzetközi biztonsági ügyekért felelős államtitkára azzal érvelt, hogy Oroszország Ukrajna lerohanásával teremtette meg az erőművel most járó összes kockázatot, és követelte, hogy Moszkva vonja ki csapatait. Ugyanakkor támogatta Guterres demilitarizált övezetre vonatkozó felhívását is.
