A pristinai kormánynak és brüsszeli és washingtoni támogatóinak fel kell hagyniuk a provokációkkal, és tiszteletben kell tartaniuk a koszovói szerb nemzetiségűek jogait – jelentette ki vasárnap Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A szerb csapatokat magas riadókészültségbe helyezték, a szakadár tartomány északi részén pedig a helyi lakosok barikádokat emeltek, miközben az albán etnikumú rendőrök készülnek a kemény fellépésre. Percről-percre itt olvashatsz az eseményekről.
Észak-Koszovó szerte megszólaltak a légszirénák és a templomok harangjai vasárnap, miután Albin Kurti miniszterelnök bejelentette, hogy rendőri akciót indítanak a szerb rendszámtáblák és személyazonosító okmányok betiltására. Kurti azt állította, hogy ez az egyenlő igazságszolgáltatásról és jogról szól minden olyan területen, amelyre a kormánya igényt tart.
Pristina döntése ésszerűtlen és diszkriminatív, a személyes okmányok erőszakos lecserélése pedig “egy újabb lépés a szerb lakosság kiűzése felé Koszovóból, valamint a koszovói szerb intézmények kiűzése felé, amelyek biztosítják a szerb lakosok jogainak védelmét a pristinai radikálisok önkényétől” – mondta Zakharova.
Kurti “szándékosan eszkalál”, hogy fegyveres leszámolást indítson, nemcsak a koszovói szerbek ellen, hanem Belgrád ellen is, amelyet a Nyugat az albán nemzetiségűek közvetítésével akar “semlegesíteni” – tette hozzá Zakharova.
Oroszország felszólítja “Pristinát és a mögötte álló Egyesült Államokat és EU-t, hogy hagyjanak fel a provokációkkal és tartsák tiszteletben a koszovói szerbek jogait” – mondta a külügyminisztérium szóvivője.
Korábban Aleksandar Vučić szerb elnök azt mondta, hogy országa “soha nem volt ilyen bonyolult és nehéz helyzetben”, és hogy a pristinai hatóságok megpróbálják kihasználni a világban kialakult helyzetet, hogy konfliktust kezdeményezzenek, miközben áldozatnak állítják be magukat.
A belgrádi védelmi minisztérium közölte, hogy szerb csapatok még nem lépték át a közigazgatási határt Koszovóba, és a közösségi médiában keringő ilyen híreszteléseket “dezinformációnak” minősítette Pristina részéről.
A helyi szerb lakosok barikádokat emeltek a közigazgatási határ mentén lévő három ellenőrző ponton, ahol a Kurtira válaszoló rendőrök minden szerb rendszámú vagy szerb okmányokkal rendelkező járművet megállítottak. Meg nem erősített jelentések szerint a civilek között lövések dördültek el és sérültek meg.
Koszovót a NATO 1999-ben, a Jugoszlávia elleni 78 napos légiháború után foglalta el. A pristinai albán kormány 2008-ban az Egyesült Államok támogatásával kikiáltotta függetlenségét, de Szerbia, Oroszország, Kína és az ENSZ nem ismerte el azt.