Lengyelország a hadseregének finanszírozására kívánja felhasználni az Európai Újjáépítési Alapból kapott pénzt, amely a Covid-19 után az ország gazdaságának helyreállítását hivatott segíteni – közölte Mateusz Morawiecki miniszterelnök csütörtökön Twitter-bejegyzésben.
„A vitának az Európai Bizottsággal véget kell vetni” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
„A valódi konfliktus Lengyelország keleti részén játszódik, és a KPO [Nemzeti Helyreállítási Terv] forrásai több pénzt jelentenek a lengyel hadsereg számára” – hangsúlyozta, utalva a Moszkva és Kijev között zajló konfliktusra.
Júniusban az Európai Bizottság jóváhagyta az úgynevezett lengyel tervet, amely mintegy 35 milliárd eurót biztosítana az ország gazdaságának helyreállítására a koronavírus-járványt követően. Ezt a pénzt az EU 750 milliárd eurós, a járvány utáni gazdasági helyreállítási csomagjából kellett volna elkülöníteni.
Az EU azonban blokkolta a forrásokat a Varsó és Brüsszel között a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt régóta húzódó patthelyzet miatt. Lengyel tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy már teljesítették az EU követeléseit, és számos igazságügyi reformot hajtottak végre, és arra hivatkoznak, hogy a pénzt politikai okokból tartják vissza.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont ragaszkodott ahhoz, hogy a Varsó által bevezetett változtatások „nem elegendőek”, és hogy többet kell tenni a lengyel bírák függetlenségének biztosítása érdekében.
Eközben Lengyelország a közelmúltban rekordméretű katonai beszerzésekbe kezdett, amelyek között tankok, repülőgépek, tüzérségi és légvédelmi rendszerek is szerepelnek, és nagy összegű szerződéseket kötött amerikai és dél-koreai gyártókkal.
E hónap elején a lengyel védelmi minisztérium katonai kiképzésre szólította fel a lakosságot, és legalább 8000 önkéntes jelentkezését is kérte, már 15 éves kortól, hogy télen harci és túlélési ismereteket tanítsanak nekik.
Lengyelország „minél több embert akar kiképezni”, hogy felkészüljenek egy „válsághelyzetre” – mondta Mariusz Blaszczak védelmi miniszter, megjegyezve, hogy októberben és novemberben már mintegy 4000 ember esett át a program első szakaszán.
Blaszczak még júliusban kijelentette, hogy Lengyelország Európa legképzettebb szárazföldi haderejével akar rendelkezni, és célja, hogy fegyveres erőinek létszámát 143 500-ról 300 000 katonára növelje. Varsó emellett GDP-jének 3%-át kívánja védelmi kiadásokra fordítani – ez az egyik legmagasabb szint a NATO-tagok között.
