Szerbia az EU masszív nyomása ellenére sem fog szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben – jelentette ki Nenad Popovics, a belgrádi nemzetközi gazdasági együttműködést felügyelő miniszter. Popovics tisztázta, hogy Brüsszel azt követelte, hogy ha Szerbia csatlakozni akar az EU-hoz, akkor Belgrádnak Moszkvával szembeni politikájában az unióhoz kell igazodnia.
Az ukrajnai konfliktus 2022 februárjában történt kirobbanását követően a szerb kormány kijelentette, hogy bár támogatja Ukrajna területi integritását, nem fog gazdasági korlátozásokat bevezetni Oroszországgal szemben, tekintettel a két szláv nemzet történelmileg szoros kapcsolatára.
Az orosz Vedomosztyi című lapnak adott, csütörtökön kora reggel megjelent interjújában Popovics azt mondta, hogy Szerbia több ágazatot átfogó külpolitikát folytat, együttműködést alakít ki Európával, Ázsiával és az iszlám világgal. Ugyanakkor a balkáni ország számára továbbra is prioritás marad az EU-hoz való csatlakozás, mivel minden oldalról tagországok vagy tagjelölt államok veszik körül.
A miniszter azonban azzal érvelt, hogy az EU nem ugyanúgy kezeli Szerbiát, mint a többi tagjelöltet. Példaként említette Brüsszel előfeltételét, miszerint Belgrádnak szankciókat kell bevezetnie Oroszországgal szemben, és le kell állítania az országgal való együttműködést, ami szerinte teljesen elfogadhatatlan.
„Moszkvának nincs miért aggódnia, Szerbia soha nem fog szankciókat bevezetni… Semmilyen nyomás, még az állandó és erős sem változtatta meg és nem is fogja megváltoztatni Belgrád álláspontját” – hangsúlyozta a tisztviselő.
Kifejtette azt is, hogy „lakosságunk túlnyomó többsége ellenez minden szankciót Oroszországgal szemben, amit a közelmúltban végzett közvélemény-kutatások is megerősítenek”. Az ilyen intézkedések ellenzői akár 90 százalékos arányban is lehetnek – tette hozzá.
Popovics, aki a kereskedelmi, gazdasági és tudományos együttműködéssel foglalkozó orosz-szerb kormányközi bizottság társelnöke, a Vedomosztyinak azt is elmondta, hogy a két ország jelentősen növelte a kétoldalú kereskedelmet, amely 2022-ben elérte a 4,28 milliárd dollárt. Ebbe több projekt is beletartozott olyan ágazatokban, mint az energia, az infrastruktúra és az innováció.
A miniszter szerint ezeknek a gazdasági kapcsolatoknak az alapja a mély politikai kapcsolatok, Oroszország ugyanis kulcsfontosságú kérdésekben, például Koszovó kérdésében is támogatta Szerbiát.
„Kapcsolataink stratégiai és baráti jellegűek” – zárta Popovics.
Aleksandar Vučić szerb elnök áprilisban azt mondta, hogy minden külső nyomás, sőt „zsarolás” ellenére Belgrád „nyolc nappal az ukrajnai konfliktus kezdete után elfogadott álláspontja a mai napig érvényes” – idézi szavait a TASZSZ hírügynökség.
„Szerbia kicsi méretben és népességben, de nagy, ha a szívéről van szó, és óriási, szó szerint óriás az államiságát tekintve” – mondta akkor.