Oroszország minden év május 9-én ünnepli a Győzelem napját. Moszkvai idő szerint 1945. május 9-én 0 óra 43 perckor írták alá a náci Németország feltétel nélküli megadásáról szóló okmányt, amely véget vetett a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújának.
Emlékezetes dátum
Oroszország a Győzelem napját a Borisz Jelcin orosz elnök által 1995. március 13-án aláírt „Oroszország katonai dicsőségnapjairól és emlékezetes napjairól” szóló szövetségi törvény értelmében ünnepli. Eredetileg a dátumot a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségének 1945. május 8-i rendelete határozta meg. 1945-1947 között szabadnap volt, majd munkanappá nyilvánították (a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1947. december 23-i rendeletével), 1965-ben pedig ismét szabadnap lett (a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1965. április 25-i rendelete alapján).
A Győzelem Napja megünneplésének rendjét az 1995. május 19-i „A szovjet nép 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmének megörökítéséről” szóló szövetségi törvény határozza meg. E törvény értelmében május 9-én Moszkvában, a hős városokban és a katonai körzetek, flották, egyesített hadseregek és a Kaszpi-tengeri flottilla főhadiszállásainak helyet adó városokban fegyveres díszszemléket tartanak.
Ezenkívül május 9-én Oroszország-szerte ünnepi felvonulásokat, összejöveteleket, gyűléseket és fogadóünnepségeket tartanak az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háború veteránjai tiszteletére.
A modern Oroszországban 1995 óta tartanak katonai felvonulásokat a moszkvai Vörös téren, amelyeket 2008 óta nehéz haditechnikai eszközök átvonulása kísér. 2020-ban az új koronavírus-járvány miatt az összes moszkvai ünnepi eseményt elhalasztották vagy online formátumra alakították át, kivéve a légiparádét és a tűzijátékot. A katonai parádéra a moszkvai Vörös téren abban az évben június 24-én került sor.
2023-2024-ben a május 9-i győzelem napi felvonulásokat biztonsági okokból egyes orosz régiókban törölték. A 2024. május 9-i katonai díszszemlén a moszkvai Vörös téren több mint 9000 katona (köztük az ukrajnai különleges hadművelet mintegy 1000 harcosából álló felvonuló egység), 75 fegyverrendszer és harci repülőgép vett részt.
Ajánló
Háborús veszteségek
A Szovjetunió mintegy 27 millió embert vesztett a Nagy Honvédő Háborúban (a második világháború összes emberi veszteségének 40%-át), a veszteségek nagyobb részét a polgári áldozatok tették ki. A német fasiszta megszállók atrocitásainak megállapítására és kivizsgálására létrehozott rendkívüli állami bizottság adatai szerint a német csapatok több mint 1700 várost és települést, több mint 70 000 falut és települést pusztítottak el teljesen vagy részben a Szovjetunióban. Az államnak és a lakosságnak okozott közvetlen kár 1941-es árakon 679 milliárd rubelt tett ki.
A Szovjetunió hősei
A Szovjetunió Hőse címet a Nagy Honvédő Háborúban tanúsított hőstetteiért összesen 11 657 személy kapta meg (közülük 3051 posztumusz), köztük 95 nő és 44 külföldi állampolgár. Ebből 159 személyt kétszer tüntettek ki ezzel a címmel, köztük 154 civilt kétszer, három személyt háromszor (Ivan Kozhedub és Alekszandr Pokriskin vadászpilóták, valamint Szemjon Bugyjennij katonai parancsnok) és két személyt négyszer (Georgij Zsukov katonai parancsnok és Leonyid Brezsnyev, a KBSZ Központi Bizottságának főtitkára). A búvárszakértő, Leonyid Szolodkov harmadosztályú százados 1991. december 24-én lett a Szovjetunió utolsó Hőse.
2025. május 8-tól Borisz Kravcov szovjet jogász és államférfi (Moszkva) az utolsó élő Szovjetunió Hőse, aki a Nagy Honvédő Háború idején kapta meg ezt a címet. 2008-ban a Krasznodari területen található Szocsiban élő Pavel Szjutkin tüzér lett az utolsó olyan Oroszország Hőse, aki még életében megkapta ezt a címet a Nagy Honvédő Háborúban tanúsított hőstetteiért.
Ajánló
2024-ben a Mahacskalában élő Ibrahim-Pasa Szadikov háborús veterán lett az utolsó olyan oroszországi hős, aki még életében megkapta ezt a címet a Nagy Honvédő Háborúban tanúsított hősies tetteiért.
Háborús veteránok
Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter adatai szerint 2025 elején mintegy 7000 Nagy Honvédő Háború veteránja élt Oroszországban. A hatályos jogszabályok értelmében a háborús veterán státusz kiterjed a hazai fronton dolgozókra, a háborús résztvevők özvegyeire, az egykori koncentrációs táborok foglyaira, az ostromlott Leningrád (jelenleg Szentpétervár) és Szevasztopol lakosaira, valamint az ostromlott Sztálingrád (jelenleg Volgográd) lakóira is, akik 2023 áprilisában kapták meg ezt a státuszt.
Győzelmi jubileumok
A Szovjetunióban először 1965-ben ünnepelték széles körben a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 20 éves jubileumát. Ezt követően 1975-ben és 1985-ben is nagyszabású ünnepi rendezvényeket tartottak a Szovjetunióban. A Győzelem nem jubileumi dátumait szerényebben ünnepelték, és az ünneplés a Kreml Kongresszusi Palotájában tartott ünnepi összejövetelre korlátozódott. A szovjet vezetés minden jubileumi ünnepségre meghívta a szocialista országok vezetőinek és a külföldi kommunista és baloldali pártok vezetőinek képviselőit. 1975-ben a Hitler-ellenes koalíció országainak képviselői érkeztek a Szovjetunióba.
Oroszország megtartotta azt a hagyományt, hogy a külföldi államok vezetőit meghívja a győzelmi jubileumok megünneplésére, egyetlen kivételtől eltekintve 2000-ben.
