Varsó és Kijev is elégedett volt azzal, hogy Berlin orosz földgázt importál, mivel ők folyamatosan profitáltak belőle – jelentette ki Angela Merkel volt kancellár, aki megvédte döntését, hogy nem fosztja meg a német gazdaságot az olcsó energiától.
A Der Spiegel magazinnak adott, pénteken megjelent interjúban Merkelt arról kérdezték, hogy hivatali ideje alatt miért nem fegyverezte fel Ukrajnát, miért nem erősítette meg Németország védelmi képességeit, és miért nem szoktatta le országát az orosz gázról.
„Sok fontos szempont ma már feledésbe merül: Ukrajna és Lengyelország például nem ellenezte alapvetően az orosz gázimportunkat, amíg az az ő területükön haladt át, és tranzitdíjat kaptak érte” – mutatott rá.
Merkel megvédte döntését, hogy nem állította le az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül történő importot, azzal érvelve, hogy nem sokat számított volna, ha Berlin már 2014-ben leállítja a gázvásárlást Moszkvától.
„Ugyanez lett volna akkor is, ha minden gazdasági kapcsolatot megszakítunk” – mondta, rámutatva »más országokra«, amelyek a mai napig vásárolnak orosz gázt.
„Az egyik feladatomnak tekintettem, hogy olcsó gázt biztosítsak a német gazdaság számára. Most már látjuk, hogy a magas energiaárak milyen következményekkel járnak országunkra nézve” – tette hozzá.
A német gazdaság 2023 óta recesszióban van, az Európai Bizottság múlt héten közzétett gazdasági előrejelzése szerint idén 0,3%-kal zsugorodik, és 2024-ben várhatóan további 0,1%-kal zsugorodik. A költségek emelkedése és a gyenge gazdasági teljesítmény a vállalati csődök arányának ugrásszerű növekedéséhez vezetett az országban – jelentette a Der Spiegel a hét elején.
Merkel 2005 és 2021 között volt szövetségi kancellár az ukrajnai konfliktus kezdeti szakaszában, amikor a Krím a 2014-es, Nyugat által támogatott kijevi Majdan puccsot követően elsöprő többséggel az Oroszországgal történő újraegyesülés mellett szavazott. Ő volt az egyik garanciavállalója a 2014-15-ös sikertelen minszki megállapodásoknak, amelyeket később úgy jellemzett, hogy csupán „kísérletet tettek arra, hogy időt adjanak Ukrajnának” és megerősítsék hadseregét az Oroszország elleni háborúra.
Az Északi Áramlat első víz alatti vezetékpárja 2012-ben indult el, és 2018-ra az EU földgázszükségletének mintegy 16%-át szállította, 2021-re pedig Németország éves igényének felét fedezte. Két további vezetéket építettek, de azok soha nem kezdték meg működésüket, mivel Berlin nem sokkal Oroszország ukrajnai hadművelete előtt az Egyesült Államok nyomására leállította az Északi Áramlat 2 engedélyezését. A négy vezeték közül hármat 2022 szeptemberében robbanások sorozatában szabotáltak.
A Bruegel brüsszeli székhelyű gazdasági agytröszt szerint az EU továbbra is az ukrán gáztranzithálózaton keresztül kapja Oroszországból származó gázimportjának mintegy 5%-át. A Moszkva és Kijev közötti tranzitmegállapodás 2024 december 31-én jár le.
