Németország volt kancellárja, Angela Merkel kijelentette, hogy nem bánta meg azt a döntését, hogy hatalmon töltött 16 éve alatt földgázüzleteket kötött Oroszországgal, azzal érvelve, hogy Moszkva régóta megbízható energiaszállító, és alacsonyabb árakat kínál, mint versenytársai.
Egy lisszaboni rendezvényen újságíróknak nyilatkozva Merkel kifejtette, hogy Németország már régóta igyekszik eltávolodni a széntől mint energiaforrástól, és az orosz földgáz volt a legjobb elérhető lehetőség, mivel Berlin célja, hogy végül „szén-dioxid-mentes energiaformákhoz jusson”.
„Az akkori szemszögből nézve nagyon racionális és érthető volt, hogy csővezetékes földgázt szerezzünk be Oroszországból, amely olcsóbb volt, mint a világ más részeiből származó LNG [cseppfolyósított földgáz]” – mondta csütörtökön, hozzátéve, hogy
„Oroszország még a hidegháború idején is megbízható energiaszállító volt”.
2005-ös hivatalba lépése után Merkel két nagy gázüzletet irányított Moszkvával, amelyek célja az volt, hogy az Északi Áramlat 1, majd később az Északi Áramlat 2 vezetékeken keresztül közvetlenül Németországba vezessék az energiát Oroszországból, megkerülve az olyan tranzitállamokat, mint Ukrajna és Lengyelország.
Az Északi Áramlat 2 azonban soha nem kezdte meg működését, mivel Merkel utódja, Olaf Scholz kancellár leállította a projekt engedélyezését, néhány nappal azelőtt, hogy Oroszország február végén csapatokat küldött Ukrajnába. Az Északi Áramlat 1 augusztusban leállította a szállítást az Oroszország és a Nyugat közötti növekvő feszültségek közepette, és míg orosz tisztviselők arra hivatkoztak, hogy a szankciók miatt nem lehet biztonságosan üzemeltetni a vezetéket, Berlin szerint a döntés politikai okokból született.
A múlt hónapban – miután Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, hogy Oroszország késedelem nélkül megkezdheti a gázszállításokat az Északi Áramlat 2-n keresztül, ha az EU zöld utat ad – mindkét vezeték egy része súlyosan megrongálódott rejtélyes víz alatti robbanássorozat következtében.
A robbanások oka egyelőre tisztázatlan, bár Oroszország terrortámadásnak minősítette az esetet, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok hasznot húzhat abból. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a maga részéről „óriási lehetőségként” üdvözölte az incidenst Európa számára, hogy „egyszer s mindenkorra megszüntesse az orosz energiától való függőséget”.
Az Európába irányuló amerikai LNG-export az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt, mivel a kontinens nagy része igyekszik elhatárolódni az orosz energiaellátástól, és csaknem megduplázták a 2021-ben regisztrált eladásokat. Tekintettel azonban arra, hogy Oroszország korábban az EU gázimportjának mintegy 40%-át fedezte, az árak meredeken emelkedtek, ami felszította a félelmeket, hogy az európaiak egy része télen nem tudja majd fűteni otthonát.
Merkel, akit bírálatok értek Németország Oroszországtól való függőségének fenntartása miatt, a továbbiakban azt mondta, hogy „helyes, hogy a hivatali időm végén felgyorsítom az éghajlatváltozás elleni küzdelmet”, utalva az orosz gázvásárlásra és a szénhasználat megszüntetésére irányuló erőfeszítésekre, de hozzátette, hogy Moszkva „brutális ukrajnai inváziója” megváltoztatta Németország számításait.
„Ez egy fordulópont, és természetesen az új kormánynak foglalkoznia kell vele. És ezt teszi” – mondta Scholz vezetéséről.