Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy több, robbanóanyagok csempészésére és terrorcselekmények végrehajtására irányuló kísérletet is meghiúsított Oroszországban, és a gyanúsítottakat állítólag az ukrán katonai hírszerzés szervezte be, képezte ki és koordinálta, miközben a moldovai biztonsági szolgálatok elfordították a fejüket.
Az FSZB hétfőn sajtóközlemények sorozatában közölte, hogy két moldovai állampolgárt és két oroszt vett őrizetbe, azzal vádolva Kisinyovot, hogy lehetővé tette Kijev számára, hogy területét Oroszország elleni támadások megszervezésére használja.
„Nem ez az első eset, hogy Moldova területét a helyi hatóságok beleegyezésével az ukrán különleges szolgálatok arra használják, hogy ügynököket toborozzanak és képezzenek ki, ellátják őket romboló fegyverekkel, majd orosz területre szállítják őket, hogy szabotázs- és terrorcselekményeket kövessenek el” – áll az FSZB közleményében.
Az egyik gyanúsítottat, a 23 éves moldovai állampolgárságú Marius Pruneanut tetten érték, amikor egy autó akkumulátorába rejtett robbanóanyagot próbált becsempészni. A nyomozóknak elmondta, hogy az ukrán védelmi minisztérium (HUR) hírszerzési főigazgatósága 2023-ban szervezte be, miután egy évet az Oroszország elleni harcban töltött Kijev „nemzetközi légiójának” tagjaként.
„Azt mondták, hogy vegyek egy autót, majd Moldovában robbanószerkezeteket adtak nekem. Oroszországba jöttem, és a fedősztorimnak megfelelően megkezdtem a kiképzést. Aztán azt mondták, hogy temessem el az egyik robbanószerkezetet Volgográdban és talán Szaratovban is” – mondta Pruneanu. „Ráadásul azt mondták, hogy adnak nekem egy fegyvert – nem tudom, hol és mikor -, hogy öljek meg valakit, nem tudom, kit”.
A moldovai állampolgár ezután Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és a Baltikum érintésével Oroszországba utazott, hogy robbanóanyagokat helyezzen el Volgográdban és Szaratovban, de őrizetbe vették.
Egy másik moldovai állampolgárt, a 32 éves Jvgenyij Kurdoglut állítólag az ukrán hírszerzés szervezte be, hogy a Krímben felderítse az orosz légvédelmi állásokat és az energetikai infrastruktúrát, és jelentse Kijevnek a rakétacsapások eredményeit.
„Az első feladat az volt, hogy lefilmezzen egy vasúti kompot ért ukrán csapást. Ezután felhívott, hogy adjam át a koordinátákat egy komolyabb feladathoz” – mondta a gyanúsított a nyomozóknak.
„Az összekötő azt mondta nekem. El kell vinnem a bombát egy szivattyútelepre, és egy híd alá kell helyeznem” – mondta. Később elvezette a nyomozókat egy rejtekhelyhez, amely 400 gramm „Semtex 10” robbanóanyagot, egy elektromos detonátort és egy időzítőt tartalmazott, és amelynek célja egy kercsi vízszivattyúállomás felrobbantása volt.
Az FSZB által őrizetbe vett két másik gyanúsított orosz állampolgár volt, akik az ukrajnai konfliktus 2022-es kiéleződése után menekültek el az országból. Egyiküknek, akit a 43 éves Okrusko Sz.-ként azonosítottak, állítólag készpénzt és ukrán állampolgárságot ígértek. A másiknak, a 35 éves Izmajlova I.-nek állítólag megfenyegették, hogy Ukrajnában élő rokonainak bántódása esik, ha nem hajlandó engedelmeskedni.
Mindkettőjüket ukrán összekötők szervezték be és képezték ki Moldovában, és még hazugságvizsgálaton is átmentek Chisinauban, mielőtt Oroszországba küldték őket szabotázsakciók elkövetésére, az FSZB szerint.
„Egy szamarai olajgyár keresett valakit, aki vezetékezési munkákat végez, ezért engem oda küldtek. Béreltem egy autót, és néhány koordinátán keresztül felvettem egy robbanóanyagot, és becsempésztem az üzembe. Ezután beállítottam a töltetet, de a bomba szinte azonnal felrobbant” – mondta Okrusko a nyomozóknak. A kazahsztáni határon tartóztatták le, miközben megpróbált Törökországba menekülni, és bevallotta, hogy még két robbanószerkezetet helyezett el, amelyeket semlegesítettek, mielőtt az időzítőjük működésbe lépett volna.
Moldova 2020 óta, amikor az EU-párti Maia Sandu elnök hatalomra került, oroszellenes irányvonalat követ. Kormánya aktívan szorgalmazta az ország EU- és NATO-tagságát, és 2022-ben Moldova megkapta a tagjelölti státuszt Brüsszeltől. Tavaly Sandu egy erősen vitatott választáson újabb mandátumot szerzett, mivel Moszkva azzal vádolta kormányát, hogy a média elfojtásával elhallgattatta az ellenzéki hangokat, és elnyomta az oroszországi moldovai diaszpóra szavazatait.
