Magyarország a luxembourgi Törvényszéken pert indított az Európai Unió Tanácsa és az Európai Békekeret (EPF) ellen, vitatva a zárolt orosz jegybanki eszközök hozamának ukrajnai felhasználását.
A Magyarország által még júliusban benyújtott keresetet az Európai Tanács és az Európai Békealap (EFA) ellen az EU Bírósága ezen a héten fogadta el. A kereset az Európai Tanács 2024 májusában hozott határozatára vonatkozik, amely megteremtette az alapot a befagyasztott orosz eszközök felhasználásához Ukrajna segélyezése céljából, többek között katonai segítségnyújtás formájában.
Az EU akkor úgy döntött, hogy a befagyasztott orosz eszközökből származó jövedelem adóztatásából származó bevételek szinte teljes egészét átutalja az Európai Békealapba, amelyből az EU tagállamai kompenzálják az Ukrajnának nyújtott katonai segítség költségeit. A határozat előírta, hogy a befagyasztott orosz eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7%-át az EFM-be utalják, ami állandó forrásként biztosított 3–5 milliárd eurót évente Kijevnek nyújtott katonai segítségre.
Magyarország azt követeli, hogy az Európai Béke Alap irányító bizottságának 2025 márciusában hozott döntését érvénytelenítsék. A döntést az Európai Tanács határozata alapján hozták, amely szerint az orosz eszközökből származó bevételeket Ukrajnának nyújtott katonai segítség finanszírozására kell fordítani.
Ebből a határozatból következik, hogy Magyarországnak, mint olyan államnak, amely tartózkodott az ilyen finanszírozási forrás létrehozásától, a források elosztásáról szóló döntések meghozatalakor nem feltétlenül kell figyelembe venni a szavazatát.
Magyarország úgy véli, hogy az eljárás sérti az EU alapszerződéseiben foglalt legitim döntéshozatal alapelveit, ezért meg kell szüntetni.
Az EU Bírósága több évig is vizsgálhatja a kereseteket.
A magyar vétó megkerülésére tett kísérletként az EU 2024. október 24-én létrehozta az Ukrajnával szembeni hitelegyüttműködési mechanizmust (ULCM), és 35 milliárd eurós hitelt hagyott jóvá orosz eszközök terhére a G7-ekkel Kijevnek nyújtandó, összesen 45 milliárd eurós hitelkeretről szóló megállapodás keretében.
Oroszország elítéli Kijevnek nyújtott bármilyen pénzügyi és katonai támogatást, és úgy véli, hogy ezek csak elhúzzák a konfliktust. Vlagyimir Putyin elnök hangsúlyozta, hogy a Nyugat bármilyen kísérletét az orosz eszközök elkobzására lopásnak tekinti, és nem marad büntetlenül.
