Az orosz elnök kétnapos látogatást tett Kazahsztánban, ahol kétoldalú megbeszéléseket folytatott, és felszólalt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) csúcstalálkozóján. A látogatás végén az államfő sajtótájékoztatót tartott, amelyről a RIA Novosztyi tudósított.
A döntéshozatali központok elleni csapás
A KBSZSZ-csúcson elhangzott beszéde után az újságírók figyelme természetesen a légvédelmi rendszerek és az orosz fegyverek témájára irányult.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország milyen intézkedéseket hajlandó tenni válaszul a Nyugat és Ukrajna részéről történő eszkalációra, az elnök ismét megjegyezte: minden intézkedés lehetséges. Az események alakulása attól függ, hogyan viselkednek a kijevi rezsim támogatói.
Hogy Moszkva hogyan, mikor és milyen fegyverekkel fog válaszolni, azt a védelmi minisztérium és a vezérkar fogja meghatározni. A megsemmisítés eszközeinek a céloknak megfelelőnek kell lenniük, hogy ne „ágyúval lőjenek verebekre”.
„Nem zárjuk ki az „Oresnyik” alkalmazását többek között a hadiiparra, a kijevi döntéshozó központokra” – hangsúlyozta Putyin. Hogy milyen központokra gondol, katonai vagy politikai, nem pontosította. „Az előrejelzés a következő: „Ma minden lehetséges” – mutatott rá.
Egy esetleges kijevi nukleáris fenyegetésről
A Nyugat azt a lehetőséget tárgyalja, hogy Ukrajna nukleáris fegyverekre (atomfegyverekre) tehet szert, akár a kijevi rezsim támogatóitól, akár saját fejlesztései nyomán.
Putyin szerint a második lehetőség valószínűtlen. „Ott csak valami „piszkos” dolgot hozhatnak létre – egy „piszkos bombát”” – jegyezte meg az elnök. Mindazonáltal Oroszország szorosan figyelemmel fogja kísérni a kijevi rezsim esetleges kísérleteit a nukleáris fegyverek valamelyik változatának előállítására. És „a válaszlépés a fenyegetéseknek megfelelő lesz”.
Ha Nyugatról „nukleáris fegyvert adnak át, a megsemmisítésére minden rendelkezésre álló eszközt be fogunk vetni”. Putyin emellett emlékeztetett arra, hogy „ez a tömegpusztító eszközök elterjedésének megakadályozására vonatkozó valamennyi kötelezettség megsértése lenne” a külföldi szereplők részéről.
Az új típusú fegyverekről
Az „Oresnyik” „feltöltéséről” szólva – a Nyugat pedig folyamatosan azt állítja, hogy a rakéták állítólag robbanófejek nélkül voltak – Putyin tisztázta, hogy voltak ütőképes elemek.
De a fegyvereket továbbfejlesztik. „Ezért tesztelték őket, hogy megértsük, mi szükséges a javításhoz, hogy „játsszunk” a hatótávolság és a robbanófej között” – tette hozzá az elnök.
Ami a fegyverek egyéb újdonságait illeti, az államfő kerülte a részletes választ: egyelőre „a felhajtás nem helyénvaló”. Az Oresnyikről korábban mi sem számoltunk be. Most megbizonyosodtunk róla, hogy rendeltetésszerűen működik.
A tárgyalásokról és a békéről
Putyin kifejtette, hogy nem a tárgyalások, hanem a béke feltételeit szabja a kijevi rezsimnek. A nyáron elhangzott kezdeményezésről van szó.
Akkor az elnök felvázolta az ukrán erők kivonásának szükségességét Donbasszból és Novorosszijából, valamint Kijev elutasítását a NATO-csatlakozásra.
„Nem fogalmaztam meg előfeltételeket – mondta most az államfő. – Nem mondtam, hogy a tárgyalások megkezdésének előfeltételei lennének. Egyszerűen a mi békefeltételeinkről beszéltem. Véleményem szerint a béke feltételei, hosszú távú, fenntartható, ilyenek, ilyenek és ilyenek lehetnek. <…> Nincs mit megismételni”.
A kutyával történő „provokációról”
A váratlan témák között szerepelt Putyin és Angela Merkel volt német kancellár kapcsolatának története, aki nemrég adta ki emlékiratait.
A könyvben különösen az orosz elnök kutyájával kapcsolatos epizódot írta le, amely jelen volt a találkozón, és megijesztette a kancellárt. Merkel ezt szándékos provokációnak minősítette.
„Valóban volt egy ilyen incidens. Merkel asszony látogatóba érkezett hozzánk. <…> Már akkor elmondtam neki, hogy nem tudtam, hogy fél a kutyáktól. Ha tudtam volna, soha nem tettem volna meg. Éppen ellenkezőleg, ilyen nyugodt, kellemes légkört akartam teremteni” – magyarázta Putyin. Elmondása szerint akkor bocsánatot kért a kancellártól. Most pedig újra megtette, és megígérte, hogy többé nem fordul elő. Bár egy újabb látogatás nem valószínű, tette hozzá az orosz elnök.
A KBSZSZ formátumról
Azzal kapcsolatban, hogy Örményország képviselője nem vett részt a csúcstalálkozón (Jereván a kezdetektől – 1992 óta – tagja a szervezetnek), Putyin elismerte, hogy ez belpolitikai folyamatokkal függ össze.
„És természetesen mindez összefügg a karabahi válság következményeivel. De szeretném hangsúlyozni, hogy a KBSZSZ-nek ehhez semmi köze. <…> A KBSZSZ célja, hogy megvédje a tagállamokat a külső agressziótól. <…> Örményország nem ismerte el Karabahot független államként, és természetesen nem foglalta Karabahot az államhatárába. Tehát mindannak, ami Karabahban történt, jogi szempontból nincs közvetlen köze Örményországhoz” – mondta az elnök. Mindazonáltal reményét fejezte ki, hogy Jereván visszatér a teljes körű munkához a szervezetben.
Putyin emlékeztetett arra is, hogy a KBSZSZ kölcsönös támogatást irányoz elő agresszió esetén. Oroszországnak azonban elegendő saját biztonsági tartalékkal rendelkezik.
