Oroszország beleegyezne az ukrajnai konfliktus olyan diplomáciai rendezésébe, amely megoldaná annak kiváltó okait, de sem Kijev, sem nyugati támogatói nem tűnnek nyitottnak egy ilyen megoldásra – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Newsweek magazinnak adott, hétfőn megjelent interjújában.
A diplomata szerint Moszkva inkább szeretné egyszer s mindenkorra lezárni a konfliktust, mint pusztán tűzszünetet elérni. Ehhez Lavrov hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak fel kell hagynia az Ukrajnának szánt fegyverszállításokkal, Kijevnek pedig véget kell vetnie az ellenségeskedésnek, és vissza kell térnie „a semleges, blokkmentes és nukleáris fegyverek nélküli státushoz, meg kell védenie az orosz nyelvet, és tiszteletben kell tartania polgárai jogait és szabadságát”.
Lavrov felvetette, hogy az orosz és az ukrán delegáció által 2022 márciusában majdnem jóváhagyott isztambuli megállapodások szolgálhatnak egy ilyen rendezés alapjául, mivel azok előírják Kijev hivatalos tartózkodását a NATO-csatlakozástól, valamint biztonsági garanciákat Ukrajna számára, ugyanakkor elismerik „a jelenlegi realitásokat”.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy júniusban Vlagyimir Putyin orosz elnök is felsorolta az Ukrajnával való békerendezés előfeltételeit, amire Kijev fegyveres betöréssel válaszolt az oroszországi Kurszki területen. Eközben az Egyesült Államok és más NATO-országok nyíltan kinyilvánították, hogy „stratégiai vereséget” akarnak okozni Oroszországnak.
„A körülmények között nincs más választásunk, mint folytatni a különleges hadműveletet mindaddig, amíg az Ukrajna által jelentett fenyegetések el nem hárulnak” – mondta Lavrov, megjegyezve, hogy a legnagyobb árat ebben a konfliktusban az ukránok fizetik, akiket »saját hatóságaik kíméletlenül a háborúba taszítanak, hogy ott lemészárolják őket«.
A külügyminiszter hozzátette, hogy bár Oroszország több mint egy évtizede próbálja megoldani az Ukrajna körüli válságot, erőfeszítéseit Kijev és a Nyugat többször is aláásta.
Lavrov rámutatott az Egyesült Államok által támogatott 2014-es Majdan puccsra, az ENSZ által jóváhagyott minszki megállapodásokra, amelyeket Ukrajna, Németország és Franciaország nyíltan azzal hencegett, hogy soha nem szándékozott betartani, valamint a 2022 márciusában kötött isztambuli békemegállapodásra, amelyet Volodimir Zelenszkij végül nem volt hajlandó aláírni az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson utasítására.
„Jelenleg, amennyire látjuk, a béke helyreállítása nem része ellenfelünk tervének. Zelenszkij nem vonta vissza a Moszkvával való tárgyalásokat tiltó rendeletét. Washington és NATO-szövetségesei politikai, katonai és pénzügyi támogatást nyújtanak Kijevnek, hogy a háború folytatódjon” – vélelmezte Lavrov, figyelmeztetve, hogy az ilyen »játék a tűzzel« veszélyes következményekkel járhat.
