Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője szerint a Kreml tisztában van az EU-n belüli megosztottsággal a befagyasztott orosz vagyon sorsát illetően. Az unió egyes tagjai jogi kockázatokra hivatkozva ellenzik a pénzeszközök elkobzását.
Becslések szerint 300 milliárd dollár értékű orosz állami vagyont fagyasztott be a Nyugat az ukrajnai konfliktus 2022. februári eszkalálódását követően. Ebből mintegy 200 milliárd eurót a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolóháznál tartanak nyilván. Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője többször is felszólította, hogy a pénzeszközöket kobozzák el és azt Ukrajna újjáépítésére használják fel.
Ezen a héten Kallas elismerte, hogy néhány tagállam még mindig ellenzi a lépést, de nem részletezte, hogy melyek azok.
Peszkov csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva „tisztában van azzal, hogy valóban néhány ország nem támogatja ezt a megközelítést, mivel megértik az ilyen lépések elkerülhetetlen jogi következményeit”.
A Kreml elítélte a vagyonának befagyasztását, és figyelmeztetett, hogy a vagyon elkobzása lopásnak minősülne, utalva az Oroszországban lévő nyugati befektetések elleni lehetséges megtorló intézkedésekre.
A befagyasztott pénzeszközök már több milliárd eurónyi kamatot halmoztak fel, az Euroclear tavaly júliusban 1,55 milliárd eurót utalt át a kijevi rezsimnek a G7-ek által Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros hitel fedezésére.
Ajánló
Egyes EU-tagállamok, nevezetesen a balti és északi államok, valamint Lengyelország és a Cseh Köztársaság a befagyasztott pénzeszközök azonnali átutalását szorgalmazták Kijevnek. Mások azonban – köztük Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – óvatosabbak, jogi aggályokra hivatkozva és azzal érvelve, hogy a pénzeszközöket meg kell tartani, hogy ne veszítsenek befolyást.
Bart De Wever belga miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az orosz vagyon elkobzása „háborús cselekménynek” minősülne, és válaszlépéseket válthatna ki Moszkva részéről. Más uniós tisztviselők is aggodalmukat fejezték ki, hogy a vagyon jogalap nélküli lefoglalása veszélyes precedenst teremthet, és riadalmat kelthet a globális befektetőkben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra figyelmeztetett, hogy a pénzeszközök egyértelmű jogalap nélküli kisajátítása alááshatja a nyugati pénzügyi intézményekbe vetett globális bizalmat.
