Oroszország azt várja Ukrajnától, hogy elfogadja követeléseit és felfogja a valós helyzetet – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak nyilatkozva.
„Moszkva azt várja Kijevtől, hogy elfogadja Moszkva követeléseit és felfogja a de facto helyzetet – a valós, létező helyzetet” – mondta a Kreml szóvivője.
Peszkov arra a kérdésre reagált, hogy Oroszország vár-e el Ukrajnától területi engedményeket. Moszkva korábban azt követelte Kijevtől, hogy ismerje el az Ukrajnától 2014-ben visszacsatolt Krím-félsziget Oroszországhoz tartozását és a Donbassz két szakadár köztársaságának függetlenségét.
„Kijevnek el kell ismernie és egyszerűen józanul kell értékelnie a tényleges helyzetet” – hangoztatta Peszkov.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az RT Arabic televíziónak nyilatkozva „zsákutcának” minősítette azt az elképzelést, amelynek értelmében Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár fogja vezetni azt a munkacsoportot, amely a leendő orosz-ukrán békemegállapodással összhangban biztonsági garanciákat fog kidolgozni Ukrajna számára.
Emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél által támogatott eredeti elképzelés értelmében olyan szerződés készült volna el, amely tartalmazta Ukrajna arra vonatkozó kötelezettségét, hogy nem csatlakozik blokkokhoz, és nem tesz szert nukleáris fegyverre. A terv értelmében a kezes országok ugyanebben a szerződésben garanciákat adtak volna Kijevnek, maradéktalanul figyelembe Ukrajna, Oroszország és a térség többi országának biztonsági érdekeit.
„Kijev eltávolodik ettől a koncepciótól. És ha Rasmussent azért hívták, hogy az ukrán rezsim nyugati támogatóinak szűk körében gyúrjon össze valamiféle garanciákat, hogy aztán ezeket beterjessze az Oroszországi Föderációnak – nos, ez zsákutca” – mondta Lavrov.
Közölte, hogy csak a sajtóból értesült az olasz külügyminisztérium által kidogozott négypontos rendezési tervről is. Mint mondta, ha igaz az, amit erről olvasni lehet a médiában, az sajnálatot vált ki a szerzők tárgy- és történelemismeretével kapcsolatban.
Ajánló
Luigi Di Maio olasz külügyminiszter a múlt pénteki sajtótájékoztatóján nagy vonalakban ismertetett egy tervet, amelynek végrehajtásában, egyebek között a tűzszünet megszervezésében, olyan nemzetközi szervezetek vennének részt, mint az ENSZ, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Di Maio azt mondta, hogy a részleteket António Guterres ENSZ-főtitkárral és a G7-csoporttal már ismertette.
Eduard Baszurin, a donyecki népi milícia parancsnok-helyettese csütörtökön a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a mariupoli Azovsztal acélműben maradtak még néhányan, akik nem távoztak az ott kapitulált ukrán erőkkel együtt, és megpróbálják kivárni a lehetőséget, hogy civil ruhát öltve elmenekülhessenek.
„Lehet, hogy néhányan vannak, de az is lehet, hogy tucatnyian” – mondta. „Levonható a következtetés, hogy valakik túl akartak járni az eszünkön, de ez lehetetlen, ezért találták meg őket” – fűzte hozzá.
Úgy vélekedett, hogy az üzem területének megtisztítása még hosszú időt vesz majd igénybe. Elmondta, hogy az Azovsztalban maradt fegyveresek nem tanúsítanak ellenállást. Az ukrán hadifoglyok fogva tartási körülményeit „nagyon kényelmesnek” nevezte.
Baszurin szerint a Donyecki Népköztársaságban több, mint négyezer ukrán fogoly lehet. (Rogyion Mirosnyik, a luhanszki szakadár entitás moszkvai nagykövete reggel úgy nyilatkozott, hogy a két szakadár köztársaság területén mintegy nyolcezer hadifogoly lehet és ez a szám naponta százakkal növekszik.)
Eduard Baszurin tartózkodott attól, hogy jóslásokba bocsátkozzon a Donbassz felszabadításának időpontjával kapcsolatban.
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió során a Mariupolért folyó harcok – amelyek során a várost teljesen blokád alá vették -, február 25-én kezdődtek meg. Az ukrán alakulatokat, köztük a Moszkva által neonácinak nevezett Azov ezredet végül az Azovsztalban kerítették be. Az acélműben 2439-en adták meg magukat
