A NATO keleti szárnyának megerősítése fokozza a feszültséget a biztonság szférájában – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak
„Látjuk az észak-atlanti szövetség által kiadott nyilatkozatokat a csapaterősítésről, valamint az erőknek és eszközöknek a keleti szárnyra való átcsoportosításáról. Mindez a feszültség növekedését okozza” – mondta a szóvivő.
„Felhívom a figyelmet arra, hogy mindez nem amiatt történik, amit mi, Oroszország teszünk. Mindez amiatt történik, amit a NATO, az Egyesült Államok tesz, és az általuk terjesztett információk miatt” – tette hozzá.
„A NATO-val kapcsolatban jól mondta valaki: ha kalapács van a kezedben, az még nem jelenti azt, hogy minden probléma szög. A NATO nyelve a fenyegetések és a katonai nyomásgyakorlás nyelve. Ebben nincs semmi újdonság” – mondta Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn az Interfax hírügynökségnek, a szövetség döntését kommentálva.
„A NATO legjobban úgy tudna hozzájárulni az Ukrajna körüli helyzet javításához, ha felszólítaná +partnerét+ a minszki intézkedéscsomag teljes körű és haladéktalan végrehajtására, valamint ha radikálisan felülvizsgálná a Kijevnek szánt segélyprogramokat, amelyek csak megerősítik az ottani hatóságok bizonyosságát abban, hogy büntetlenül követhetnek el bűncselekmények a saját népük ellen, és olyan illúziót keltenek, mintha a konfliktus megoldásának lehetne egy katonai forgatókönyve” – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Peszkov „információs hisztériakeltéssel” vádolta meg a szövetséget és Washingtont. Kérdésre válaszolva „nagyon magasnak” és „a korábbinál magasabbnak” nevezte a fenyegetettség szintjét azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna „provokációt” követhet el a Donyec-medencében. Rámutatott, hogy az ukrán hadsereg jelentős erőket és eszközöket vont össze a délkelet-ukrajnai szakadár területek határán.
A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Moszkva a héten várja az Egyesült Államok és a NATO írásba szedett válaszát a biztonsági garanciákat sürgető javaslataira. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy ezeket a válaszokat az orosz fél nyilvánosságra fogja-e hozni. Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a dokumentumokat helyes lenne publikálni.
Peszkov nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szükség esetén ismét kapcsolatba lépjen egymással.
Szavai szerint Oroszország „agresszív környezetben” él, és a NATO-országok részéről „barátságtalan” kijelentések hangzanak el irányában.
Kay-Achim Schönbach, a német haditengerészet lemondott parancsnokának azt a kijelentését, miszerint az Oroszország által 2014-ben visszacsatolt Krím sohasem fog visszatérni Ukrajnához, annak a jeleként értelmezte, hogy „nincs minden veszve, és vannak még képzett, komoly emberek, akik képesek a valóságról gondolkodni, és akik megpróbálják megérteni a dolgok valódi állását”.
„Fake newsnak” és „provokációnak” nevezte azokat a híradásokat, amelyek szerint Oroszország csökkentené az EU-ba irányuló gázexportját, ha újabb szankciókat vezetnének be ellene. Mint mondta, Moszkva a kelet-nyugati szembenállás legnehezebb pillanataiban is megbízható partner volt. Ugyancsak hazugságnak minősítette azt a közlést, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte Putyint, hogy ne támadja meg Ukrajnát, amíg a pekingi olimpia tart.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn közölte, hogy a NATO-tagországok az Ukrajna körül kialakult helyzet miatt készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát.
